2016-08-26 20:34:00

Varga János atya tudósítása a Rimini Meetingről: Az utolsó nap eseményei


Augusztus 25-én, csütörtökön este bezárta kapuit a 37. Rimini Meeting. Az utolsó nap eseményei: „Kiengesztelődés az Egyesült Államok és Kuba között: egy sérülés gyógyítása” a megújult kapcsolat ékesen bizonyítja a Meeting mottójának igazát: „Te érték vagy számomra”. A pódium-beszélgetés során, amelyen Kubában illetve Amerikában élő kubaiak vettek részt elhangzott: a konfliktus sosem a két nép, hanem a két állam között volt. Bemutatásra került, hogy a kapcsolatok javulásában milyen nagy szerepet játszottak Szent II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápa látogatásai. A jelenlegi Szentatya hangsúlyozta „ehhez a folyamathoz nagy realizmus kell, ami a legjobb ellenszere az ideológiának”.„Ebben a szellemben próbáljuk megváltoztatni a gondolkodásmódot mindkét országban. Tudjuk, hogy a jövő a mi kezünkben van és nem a politikusokéban” – szólt a végkövetkeztetés.

„Ferenc pápa diplomáciája – az irgalom, mint politikai eljárásmód” Antonio Spadaro a Civiltà Cattolica igazgatója beszélt Róma püspökének – ahogy nevezte  - prófétai hozzáállásáról, amely hatással van a közélet magasabb köreire is.

Az irgalom, mint politikai kategória azt jelenti, hogy nem tekintünk semmit és senkit elveszettnek, az államok közötti kapcsolatokban sem – mondta a jezsuita atya.

Ferenc pápa, mint a béke követe tudja, hogy a béke tisztán nem létezik, de azt is, hogy az irgalom változtatja meg a világot. Az irgalom még a lelkipásztori utazásainak megválasztásában is szerepet játszik: első útja Lampedusa szigetére vezetett, és később is mindig a perifériára megy, ahogyan az Egyháznak is javasolja. A perifériáról másképp látszik a valóság, s ő onnan akarja nézni, illetve láttatni.

Padre Spadaro idézte a Pápa által Koreában mondottakat: Az identitás nem a múlttól függ, hanem egy olyan dinamikában él, aminek fókusza, a jövőben van. Az identitásodat nem az adja a Pápa számára, ami voltál, hanem amit remélsz.

Ez alapvetően az igazi kérdés, amit a Pápa Európának feltesz. Nem az, hogy „ki vagy?” hanem, hogy mit remélsz?” – fejezte be előadását a Civiltà Cattolica igazgatója.

Az utolsó program a jövőbe mutatott, hiszen a 10 nap múlva szentté avatandó Teréz anya emlékét idézte meg – „egy szent napjaink számára” címmel.

P. Brian Kolodiejchuk a szentté avatás posztulátora még gyermekként találkozott Teréz anyával, később pedig úgymond „hivatalból”. Teréz anya életének két szempontját emelte ki: a sötétséget és az irgalmasságot. Kifejtette, hogy ez a kettő mennyire összefügg. A Szeretet Missziorániusai szerzetescsalád férfi ágához tartozó atya elmondta: azért választotta Ferenc pápa a jubileumi szent évben Teréz anyát az irgalmasság példaképéül, mert ő valóban élte az irgalmat, annak szó szerinti értelmében: miseri-cor-dia, azaz miseri-cor-dare: a nyomorultaknak adta a szívét.

Marcilio Haddad Andrino brazil mérnök, aki betegségéből Boldog Teréz anya közbenjárására csodás módon gyógyult meg, életének azt a részét osztotta meg, amikor Teréz anya közelsége és Isten kegyelme olyan egyértelműen mutatta meg magát, amire csak csodálattal lehet tekinteni.

Suor Serena, a Szeretet Missziorániusai rend tagja elmondta, hogy 29 évvel ezelőtt ő is itt volt a Meetingen. Kevés részletre emlékszik, mert lekötötte minden figyelmét, hogy Teréz anyát kísérte. Felidézte, hogy miközben sok rózsafűzért szétosztottak, a sajátja valahogy egyszer csak nem volt meg. A szervezők viszont a talált tárgyak között azóta őrizték azt és most - amikor kiderült kié - Serena nővér legnagyobb meglepetésére ünnepélyesen visszaadták. A találkozó végén, miután levetítésre került az 1987-es látogatáskor készült felvétel, a Teréz anya által akkor elmondott Ave Maria-ba kapcsolódott be a több ezer jelenlévő a földrengés áldozataiért imádkozva.

A kisebb kiállítások közül a leglátogatottabb a világban zajló keresztényüldözést bemutató volt, címe Ferenc pápa egy mondata a 2014-ben az iraki testvéreknek küldött videó-üzenetéből: „a ti ellenállástok vértanúság, bőven termő harmat”. Az éttermet, iskolát, játszóteret, irodát, kápolnát idéző teremben egy felirat szembesít a ténnyel, hogy a vértanúság: „megtörténhet bárhol és bárkivel a hite miatt”.

„A szeretet elől senki sem akar menekülni – egy börtön börtönőrök nélkül” – a brazil büntetés-végrehajtási modellről szóló kiállítás bejárata olyan, mint egy börtön kapuja, a kiírás fölötte így szól:- „Itt belép az ember, és kint marad a bűn”.

„A szeretet örök időkre épít – az 1976-os friuli földrengést és az újjáépítés munkáit bemutató tárlat most fájdalmasan aktuális.

Egy újság, egy mozgalom – a Communione e Liberazione kezdetének milánói évei, 1958-1963.

Dicséretedet énekelve – Giovanni di Verona szakrális művészete

Te soha nem fogsz egyedül járni – a Művek Társasága (CDO) a legnehezebb helyzetben lévők számára adott munkavállalási segítő programokat mutatja be.

Igen népszerű a „Mi az emberi… - a modern technológiák fényében?” – az agy működését és a digitális információ-technika, a virtuális világ hatását bemutató interaktív összeállítás.

Gyermekeknek szól: Antoine de Saint-Exupéry és a Kis Herceg repülési naplója, és a „Ma mindannyiótokat a Paradicsomba akarom vinni” –Szent Ferenc és a Porciunkula búcsú történetének bemutatása.

Emilia Guarnieri a találkozó végén mondott összegzésében így fogalmazott:

A fájdalom és a tragédia sem tudja eltörölni annak örömét, amit ezen a héten megélhettünk. A béke, az öröm és a fájdalom, összetartoznak.

Idézte Don Giussanit: „A keresztény tapasztalatból egyértelműen következik a tanúságtétel az ember iránti szenvedélyes szeretetről, elfogadva a konkrét helyzetet, amelyben találja magát és azért kész bármely kockázatra és áldozatra.” . a Meeting elnöke így folytatta: Azzal a vággyal megyünk haza, hogy egyre többet megértsük az életből. Vágyakozunk arra, hogy előre haladjunk abban, amik vagyunk, ami alkot minket, az életünk története, a hagyományunk, a találkozásaink által, Mindannyian a magunk különbözőségében, arra törekszünk, hogy ez a tudatosság elmélyüljön és alkothasson valami jót másoknak, mindenkinek, akivel párbeszédben, barátságban együtt haladunk. Ezért a jövő évi Meeting mottója egy idézet, Goethe Faust-jából: „Szerezd meg azt, amit atyáidtól örököltél, hogy a tiéd legyen”.

Hogy mi minden volt még a Meetingen, amiről nem adódott alkalom részletesen beszélni: könyvesbolt és szórakozási lehetőségek, játék és sokféle sport: kerékpár, ping-pong, röplabda, sakk, falmászás, bridzs, gyermekek faluja: újságos standdal, könyvesbolttal, templommal és külön programokkal, olasz bor és kézműves sör kóstoló, az egyes tartományok specialitásait bemutató standok és az adománygyüjtő pontok, ahol olykor szintén sorok álltak, hiszen mindenki tudja, hogy a forrásokat elő kell teremteni. Sokan nem csak hozzá akarnak járulni a költségekhez, hanem el is akarják a pultoknál mondani, hogy miért. A találkozások által itt is érdekes tapasztalatokat gyűjtenek az önkéntes munkatársak. Este nem is az a téma, ki mennyi adományt tudott összeszedni, hanem hogy milyen személyes indíttatásokat hallottak. A szervezők vallják, hogy a közösség azon adományokból épül, amelyet szívből adnak, ami fontosabb, mint maga az összeg.

A találkozó véget ért, de a találkozások, a történetek nem. A hétköznapokban folytatódik, amit elmélyítettünk, megértettünk, megtapasztaltunk, hogy „Te érték vagy számomra”.

Búcsúzom Riminiből, Varga Jánost hallották. Dicsértessék a Jézus Krisztus!

 








All the contents on this site are copyrighted ©.