2016-08-23 15:48:00

Rimini Meeting: Az iszlám Európában


– Varga János atya helyszíni tudósítása a Rimini Meetingről

Köszöntöm a Vatikáni Rádió kedves hallgatóit Riminiből!

A vallások közötti párbeszéd mindig is kiemelten fontos témája volt a Meetingeknek. Ennek jegyében két találkozóra is sor került hétfőn.

Az iszlám Európában – a beszélgetésen Aziz Hasanović Horvátország nagymuftija és Wael Farouq a Milánói Katolikus Egyetem egyiptomi származású, muzulmán arab-nyelv professzorra vett részt.

A nagymufti, aki a srebrenyicai mészárlás során 36 családtagját veszítette el 1992 óta él Horvátországban. Hasanović a béke követeként látogatta meg Ferenc pápát és lépett fel a keresztények érdekében 18 muzulmán többségű országban.

„Te érték vagy számomra” ez a legszebb mondat, mit ebben az évben hallottam, kezdte mondandóját. Mert amikor magamat látom a másikban, akkor békét viszek mindenhová.

Elítélte az iszlám nevében elkövetett kriminális cselekményeket, különösen a francia atya mise közbeni kegyetlen meggyilkolását. Mint elmondta: állandó félelemben élünk, nem tudván, hogy mennyi bűnt követnek még el a vallásra hivatkozva ezek az eszüket vesztettek - fogalmazott. A probléma nem az iszlámban van, hanem néhány lelkiismeretlen muzulmánban, akik olyasmit tesznek, ami egyértelműen nem megengedett.

A nagymufti így fogalmazott: kövessétek a horvát modellt. Horvátországban több mint száz éve elismert, egyenjogú vallás az iszlám. Náluk nincsenek integralisták és az egyetlen balkáni ország, amely nem adott terroristát az ISIS-nek- hangsúlyozta. Mint elmondta „optimista, de szomorú a háborúk, az erőszak miatt, mert a helyzet rendkívül bonyolult. Fontos a kultúra és a nevelés, hogy mindenki képes legyen megkülönböztetni az igazságot a hamisságtól és így védve legyen a manipulációtól és a kihasználástól. Allah – Isten békéje legyen veletek, irgalom és áldás!”–fejezte be beszédét a nagymufti.

Wael Farouq – ahogy fogalmazott – hálás, hogy újra a Meeting vendége lehet, de főként, hogy részese annak a kegyelemnek, hogy talákozott a CL karizmájával és barátai vannak ebben a közösségben.

Wael Farouq nagy hittel és bizalommal képviseli a párbeszéd ügyét.

„Te érték vagy számomra” Nem mások jelentenek értéket, általánosságban, hanem TE!! Amikor azt mondjuk mások, az egy közhely, akkor bezárjuk őket az előítéleteinkbe – mondta az ide mottóval kapcsolatban.

Szenvedélyes beszédében különbséget tett az iszlám, ami egy vallás, és az iszlámizmus között, ami egy ideológia. Minden válhat ideológiává - mondta - a szeretet is. Ha a szeret formája fontosabb a személynél, akkor ideológiává válik. Ha a vallásosság, a hagyomány fontosabb a személynél, akkor a vallás is ideológiává válhat. Csakis az ideológia az, amelynek nevében az ember meg tudja gyilkolni a másikat és önmagát. Ez az ideológia a legnagyobb kihívás ma számunkra – fejezte be az egyiptomi származású professzor.

Megtenni Mennyei Atyánk akaratát – a zsidók és keresztények közötti partnerség felé – ez a címe annak a nyilatkozatnak, amelyet 28 rabbi adott ki tavaly decemberben. Ennek jegyében ült egy asztalhoz Eugene B. Korn rabbi az izraeli Zsidó-keresztény Együttműködési Központ igazgatója és Ignacio Carbajosa Pérez ószövetségi biblikus professzor. A dokumentum kijelenti: a kereszténység nem egy történelmi tévedés, hanem Isten tervének része. A moderátor Alberto Savorana a Comunione e Liberazione szóvivője a Nostra Aetate zsinati dokumentumból indult ki és hangsúlyozta az azóta eltelt idő igazolta, hogy minkét félben ott a vágy a közeledésre. Felidézte Don Giussani alakját, aki mindig is gondosan javasolta a gazdag zsidó hagyományt a kereszténység teljes megértéséhez.

Korn rabbi felidézte, hogy a II. Vatikáni Zsinat előtt nagyon negatív érzések voltak a szidóságban a katolikus egyházzal szemben. Ezért volt 50évre szükség egy ilyen nyilatkozat kiadásához. Hangsúlyozta: több az, ami összeköt bennünket, mint ami szétválaszt. A felebarát szolgálata, a szeretet, a család, az élet szentsége, a béke, olyan értékek, amelyekben osztozunk.

Carbajosa Pérez ószövetségi biblikus professzor felidézte azokat a teológia-történeti előzményeket – kezdve Gioachino da Fiore-vel, majd az Aquinoi Szent Tamás utáni poszt-skolasztikusok nyomán, Lessing és Harnack munkásságát - amelyek antiszemita hozzá álláshoz vezettek. De kezdetben nem így volt – tette hozzá, s utalt Szent Pál apostol rómaiakhoz írt levelére, annak 9-11. fejezetére. Felidézte XI. Pius pápa 1937-es enciklikáját, amely állást foglalt a náci ideológia ellen és Isten szavának káromlásaként minősítette, aki elveti az Ószövetséget. Feladatunk visszatérni a közös gyökerekhez, a zsidók és keresztények közötti misszióhoz, hogy Isten terve ismertté váljék a világban – mondta a spanyol teológus.

A két előadó egyetértett abban, hogy a vallások nem okai a háborúnak, az erőszaknak, hanem a megoldás részei. Elő kell segítenünk, hogy a vallások legyőzzék a bálványimádást, és így Istennek helyet adjunk a földön. Egy vallás csak akkor lesz erőszakos, ha ideológiává válik.

Quo vadis Europa? – merre tart Európa?

Ebben a témában folytatott párbeszédet két jogász professzor: Enzo Moavero Milanesi és Joseph Weiler az Európai Egyetemi Intézet elnöke. A témák a migráció, a brexit, az európai identitás jellemzői és a fiatalok, az új nemzedék európaisága volt. Weiler kiemelte, alapvetően nem migrációs válság van Európában, hanem demográfiai válság, lelki krízis. Hiszen az öngyilkos népességi mutatók már jóval a gazdasági válság előtt jelentkeztek. Ez nem az európai politikusok, a kormányok vagy nemzetközi szervezetek hibája, hanem a „mi bűnünk” fogalmazott az Amerikából származó, jelenleg Olaszországban élő professzor, akinek öt gyermeke van. Milanesi kijelentette a mai vezető politikusok nagy része nem vezető, hiányzik a felelősségvállalás, a koncepció, ami az 50-es évek nemzedékében megvolt, amikor létrejött az Európai Unió.

Közös álláspontként alakult ki, hogy Európa identitásának lényegét az Athén Jeruzsálem Róma hármassal lehet leírni. A görög, a zsidó-keresztény hagyományok, és amit a Római birodalom adott - teszi hozzá az olasz jogász – a kapcsolatokat lehetővé tevő úthálózat és a jog.

Mi az amire szüksége van az új nemzedéknek? Biztonságra, munkalehetőségre, tartalékképzésre, összességében több bizalomra – mondta Milanesi. Weiler a gazdasági és személyes szabadság jogokat emelte ki. Hangsúlyozta: az igazi kihívás, hogy megtanítsuk, mit kezdjenek a fiatalok a szabadsággal, amely nem cél, hanem eszköz. A jog biztosítja a szabadságot, de nem rendelkezhet a nagyvonalúságról és az irgalomról - fejezte be.

Hidak vagy falak? – Európa jövője – ebben a témában találkozott Angelino Alfano, olasz és Thomas de Maizière német belügyminiszter itt Riminiben.

De Maizière kifejtette: a migráns-kérdéshez két módon/szempontból lehet hozzáállni: értelemmel vagy szívvel, egyiket sem szabad előnyben részesíteni- mondta.

Alfano hangsúlyozta amit az Európai Unió az elmúlt évtizedekben adott az a béke és a jólét. Ez nem a mi érdemünk, de meg kell őriznünk, sőt tovább kell adnunk gyermekeinknek. Felelősség és szolidaritás, biztonság és ugyanakkor befogadás – ezek között kell egyensúlyt tartani.

Nulla kockázat nem létezik, de „Italia biztonságos ország, mert jó magot vetettünk. Ha az intolerancia magját vetjük el, abból erőszak nő ki, ha a párbeszéd és befogadás magját akkor biztonságot aratunk.

A menekült-kérdésben teljes az egyetértés Németország és Olaszorsdzág között.” – mondta az olasz belügyminiszter.

Dicsérte a német kormány áldozatvállalását és Merkel kancellár-asszony hozzáállását a migráns-kérdéshez, így fogalmazott „a történelem jó oldalán állnak”. Megosztotta személyes élményét, amikor gyermekkora helyszínére úgy kellett már belügyminiszterként visszatérnie, hogy Lampedusa repülőterén több mint 300 holttesttel szembesült. Ahogy fogalmazott: „korlátaim tudatában akkor megfogadtam, hogy politikusként és olasz állampolgárként a jövőben mindent meg fogok tenni, hogy ne kelljen többé ilyen szörnyűséget látnunk.”

A közel 1,5 millió főt számláló Olaszországi muszlim közösség elismerésével kapcsolatban elmondta: állami részről a vallásszabadság nem engedélyezve, hanem elismerve van, mert az mindenkinek alapvető joga, de a gyűlöletkeltő prédikációkra nemet kell mondjanak.

De Maizière kiemelte: A tolerancia alapvetően fontos része a szabadságnak, de Németország a történelméből azt tanulta, hogy a toleranciának is van határa: az intoleranciával szemben nincs tolerancia. Kijelentette: „akiknek védelemre van szükségük, megkapják, de akik csak azért jönnek Németországba, hogy életkörülményeiket javítsák, nem maradhatnak:”

A német belügyminiszter sportból vett hasonlattal a jelenlegi Európai Uniót olyan kenuhoz hasonlította, amelyben erős, tehetséges emberek ülnek, de nem egységes ütemben eveznek.

A beszélgetés során, amelyet a felek hasznosnak neveztek szó volt még a burka viseletről, a beilleszkedéshez szükséges kötelező nyelvoktatásról, képzésről, a munkavállalásról és a menekültek Európában történő igazságos elosztásáról, valamint a Törökországgal vagy Líbiával kötendő egyezményről.

Este a Shakespeare utolsó fennmaradt színdarabkézirata alapján Morus Tamásról készült előadást tekinthették meg az érdeklődők.

Varga Jánost hallották Riminiből. Dicsértessék a Jézus Krisztus!

 








All the contents on this site are copyrighted ©.