Edith Stein, Izrael és a Kármel leánya auschwitzi vértanú

Edith Stein 1891. október 12-én  ortodox zsidó családban született az akkor sziléziai Breslauban (Wrocław-ban). 1904-ben kitért a judaizmusból és ateista lett. A Göttingeni Egyetemen 1891. október 12-én  Edmund Husserl  filozófus  tanítványa lett, majd asszisztense a Freiburgi Egyetemen. 1916-ban itt szerzett doktorátust. 1921-ben Avilai Szent Teréz misztikus önéletrajza mély benyomást gyakorolt rá. 1922. január elsején megkeresztelkedett, lemondott a Husserl melletti asszisztensi állásáról, és 1922–1932 között a speyeri domonkos leányiskolában tanított. Itt ismerkedett meg Callista nővérrel, akinek az alábbiakban idézett levelet írta. A speyeri években németre fordította Newman bíboros leveleinek és naplójának egy kötetét. Aquinói Szent Tamás De Veritate (Az igazságról) című művét és a katolikus filozófiát tanulmányozta.

1934-ben belépett a kármeliták kölni kolostorába, és felvette a Teresa Benedicta a Cruce (Keresztről nevezett Terézia Benedicta) nevet. Itt írta meg A véges és az örök létezés című könyvét, amelyben Aquinói Szent Tamás és volt mestere, Husserl filozófiáját igyekezett összeegyeztetni. Az erősödő náci fenyegetés miatt áthelyezték a hollandiai Echt kármelita kolostorába. Itt írta meg Keresztes Szent Jánosról szóló, A Kereszt tudománya című munkáját.

A holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet. A körlevelet az összes templomban felolvasták. Válaszként Hitler július 26-án elrendelte Hollandiában az áttért zsidók letartóztatását is. Edithet és Rosa nővérét letartóztatták, és Auschwitzba szállították. 1942. augusztus 9-én elgázosították őket. II. János Pál pápa Teresa Benedicta a Cruce kármelita nővért 1987. május 1-jén Kölnben boldoggá, 1998. október 11-én pedig szentté avatta, és Európa társvédőszentjévé nyilvánította.

Befejezésül idézek II. János Pál beszédéből, amely a kölni boldoggá avatáskor, 1987. május elsején hangzott el: „Mélyen meghajolunk Edith Stein élete és halála előtt, aki Izrael jeles leánya, ugyanakkor a Kármel leánya volt. Keresztről nevezett Benedicta nővér olyan személyiség, akinek intenzív élete századunk drámai szintézise, mély, még most is vérző sebek gazdag szintézise; de egy emberfeletti teljes igazság szintézise is egy olyan szívben, amely sokáig, mindaddig nyugtalan maradt, mígnem végül Istenben megtalálta a békét.”

(szf)