„Az ima a legfőbb munkaeszközünk!” – Ferenc pápa Úrangyala imája

Vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozásakor Ferenc pápa fájdalmának adott hangot a Münchenben és Kabulban történt drámai események miatt, elítélve a terrorizmus és az erőszak cselekedeteit. Azért fohászkodott, hogy az Úr mindenkiben ébressze fel a testvériség érzéseit. Az ima végén köszöntötte azokat a fiatalokat, akik a világ minden részén ezekben a napokban kelnek útra, hogy Krakkóban részt vegyenek az Ifjúsági Világtalálkozón.

Az „Atya” szó Jézus imájának a „titka”

Elmélkedésében a Szentatya a vasárnapi evangéliumi szakaszt (Lk 11,1-13) elemezte, amelynek kezdő jelenetében Jézus egyedül imádkozik egy félreeső helyen. Amikor befejezi, tanítványai megkérik, hogy tanítsa meg őket imádkozni. Jézus így válaszol: „Mikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk!”. Ez a szó Jézus imájának a „titka”. Egyben az a kulcs, amit ő maga ad a kezünkbe, hogy mi is beléphessünk az Atyával folytatott bizalmas párbeszédbe, amely támaszt nyújtva elkísérte Jézus egész életét.

A Miatyánk elején helyet készítünk Istennek

Az „Atya” megszólításhoz Jézus két kérést társít: „szenteltessék meg a te neved” és „jöjjön el a te országod”. Jézus imája, tehát a keresztény ima mindenekelőtt azt jelenti, hogy helyet készítünk Istennek, hagyjuk, hogy kifejezésre juttassa bennünk szentségét. Egyben előbbre visszük országát kezdve attól, hogy megadjuk Istennek a lehetőséget arra, hogy gyakorolja életünkben szereteturalmát.

Kenyér, megbocsátás, isteni segítség a kísértések elleni  küzdelemben

Jézus „Miatyánk” imáját három másik kérés egészíti ki. Hárg a kísértések ellenom olyan kérés, amely kifejezi alapvető szükségleteinket: a kenyér, a megbocsátás és a segítség, kísértések idején. Nem élhetünk kenyér nélkül, nem élhetünk megbocsátás nélkül és nem élhetünk Isten segítsége nélkül a kísértések elleni küzdelemben.

Kérjük a szükségest, ne a feleslegeset

Jézus arra tanít, hogy a szükségest, ne a feleslegeset kérjük. Kenyerünk a zarándokoké, mennyisége legyen megfelelő: ne halmozzuk fel és ne pazaroljuk el, ne legyen teher menetelésünk közben.

Bár bűnösök vagyunk, a végtelen isteni irgalmasság megbocsát nekünk

A megbocsátás mindenekelőtt az, amit mi kapunk Istentől: csak akkor válunk mi is képessé arra, hogy a testvéri kiengesztelődés konkrét tetteit végrehajtsuk, ha tudatára ébredünk, hogy bűneinket megbocsátotta a végtelen isteni irgalmasság. Ha valaki nem érzi, hogy bár bűnös, de bűneit megbocsátották, akkor soha nem lesz képes a megbocsátásra vagy a kiengesztelődésre. A szívből indul ki a megbocsátás gesztusa.

A kísértések szüntelenül jelen vannak életünkben

Végül az utolsó kérés: „ne vígy minket kísértésbe!”, azt fejezi ki: tudatában vagyunk létfeltételünknek, amely mindig ki van téve a gonosz csábításainak és a korrupciónak. Mindnyájan tudjuk, hogy mit jelent egy kísértés!

Maradéktalanul bízzunk Istenben

Jézus tanítása az imáról ezután két példabeszéddel folytatódik, amelyek arra mutatnak példát, hogy hogyan viselkedik valaki egy barátjával, illetve egy apa a gyermekével. Mindkét példabeszéd azt tanítja, hogy fenntartás nélkül bízzunk Istenben, aki az Atya. Jobban tudja, mint mi, hogy mire van szükségünk, de azt akarja, hogy mi terjesszük elé kérésünket merészen és kitartóan, mert így veszünk részt üdvözítő művében.

Az imával megerősítjük hitünket

Az ima az első és legfőbb „munkaeszköz” a kezünkben! Nem arról van szó, hogy szüntelen kérésünkkel meg kell győznünk Istent, hanem így kell megerősítenünk hitünket és türelmünket, vagyis azt a képességünket, hogy Istennel együtt küzdjünk a valóban fontos és szükséges dolgokért. Az imában ketten vagyunk: Isten és én közösen küzdünk a fontos dolgokért.

Kérjük az Atyát, hogy adja meg nekünk a Szentlelket

Ezek között van egy nagyon fontos, amiről Jézus szól a mai evangéliumban, de amit szinte soha nem kérünk: ez pedig a Szentlélek. „Ha tehát ti, bár rosszak vagytok, tudtok jót adni fiaitoknak, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle” (13). Kérnünk kell, hogy a Szentlélek jöjjön el hozzánk. De mire használ a Szentlélek? Arra, hogy jól éljünk, bölcsen és szeretettel, megtéve Isten akaratát. Milyen szép ima lenne, ha ezen a héten mindnyájan kérnénk az Atyát: „add meg nekem a Szentlelket!” – fűzte hozzá elmélkedéséhez Ferenc pápa.

Szűz Mária erre ad példát egész létével, amelyet teljes egészében áthatott Isten Szentlelke. Ő segítsen bennünket, hogy imádkozzunk az Atyához, Jézussal egységben, hogy ne evilági módon, hanem az evangélium szerint éljünk, a Szentlélek vezetésével.

A pápa ismételten elítélte a terrorcselekményeket

Az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa fájdalommal szólt a terrorizmus és az erőszak legújabb tetteiről, amelyek hírei ezekben az órákban ismét megrendítették lelkünket. A müncheni és kabuli drámai eseményekben ártatlanok veszítették életüket.

A pápa közel áll az áldozatok hozzátartozóihoz és a sebesültekhez. Arra buzdította a híveket, hogy csatlakozzanak imáihoz: az Úr mindenkiben ébressze fel a testvériség érzelmeit. Minél leküzdhetetlenebbnek tűnnek a nehézségek és minél homályosabbak a biztonság és a béke kilátásai, annál kitartóbbak legyenek imáink – hangzott Ferenc pápa felhívása.

A hívek kísérjék imáikkal a krakkói Ifjúsági Világtalálkozót

A Szentatya köszöntötte a világ minden részéről ezekben a napokban útnak induló fiatalokat, akik Krakkó felé tartanak a XXXI. Ifjúsági Világtalálkozóra. A pápa szerdán maga is útra kel, hogy velük és értük ünnepelje az Irgalmasság jubileumát, Szent II. János Pál közbenjárásával. Arra kérte a Szent Péter téren összegyűlt híveket, hogy kísérjék el mindnyájukat imáikkal. Már most köszöntötte mindazokat, akik a fiatal zarándokok befogadására készülnek, akik számos püspök, pap, szerzetes, szerzetesnő és világi hívő kíséretében érkeznek a lengyel városba. A pápa külön üdvözölte azokat a fiatalokat, akik személyesen nem lehetnek jelen a találkozón, de akik a tömegkommunikációs eszközök révén kísérik majd figyelemmel az eseményt. Mindnyájan egységesek lesznek az imában!

A pápa buzdítása a fiatalokhoz: éljetek, ne csak éldegéljetek!

Végül a pápa köszöntötte az Itáliából és a világ számos országából érkezett zarándokokat. A torinói fiatalokat arra buzdította földijük, Boldog Frascati mondásával - akinek földi maradványai jelen lesznek Krakkóban -, hogy továbbra is „éljenek, ne pusztán éldegéljenek”, mint ahogy ezt hirdeti a trikójukon olvasható felirat is.

(vm)