Parolin bíboros homíliája a svájci gárdisták új tagjaihoz: tegyetek tanúságot Krisztusról

Ez a szentmise az öröm és a várakozás légkörében gyűjtött egybe bennünket az Úr oltáránál, a vatikáni bazilikában – kezdte homíliáját Pietro Parolin bíboros államtitkár. Krisztus felment a mennyekbe az Atyához és az apostolok visszatértek Jeruzsálembe, hogy könyörögjenek a Szentlélek ajándékáért, amelyre olyan nagyon várakoztak.

Ezekben a Pünkösdöt megelőző napokban mi is, mint a tanítványok Máriával együtt, imádságos várakozásban fohászkodunk a Vigasztaló Szentlélek eljöveteléért. Különösen tesszük ezt a fiatal gárdistákért, akik ezen a napon esküvel fogadják meg, hogy minden erejükkel szolgálják Péter utódát.  Imádkozzunk, hogy töltse el őket az erő Szentlelke és az istenfélelem, hogy teljesítsék mai esküjüket. Erősítsék meg őket a Szentlélek ajándékai a pápa szolgálatában.

Jézus, mielőtt felment volna az Atyához, tanítványaira bízta a feladatot, hogy a világ minden részén hirdessék az evangéliumot. A Szentlélek pünkösdi eljövetelével az apostolok megkapták a bátorságot és az erőt, hogy elvigyék Isten Szavát a föld minden sarkába, és mindenütt hirdessék azt.

Jól látjuk ezt Szent Pálnál, a népek Apostolánál. Városról városra járt és fáradhatatlanul hirdette a meghalt és feltámadt Krisztust, a világ Üdvözítőjt. Megtapasztalta, hogyan fogadták ge a férfiak és nők az örömteli hírt és hogyan fordultak Krisztushoz.

Az Apostol azonban megtapasztalta a visszautasítást és a kudarcot is. Az Úr azonban vele volt és erőssé tette őt. Egy éjszakai látomásban Krisztus ezekkel a szavakkal fordul hozzá: „Ne félj, hanem beszélj, és ne hallgass! Én veled vagyok, senki sem fog hozzád nyúlni vagy ártani neked, mert sok emberem van ebben a városban.” (ApCsel 18,9-10).

Pál meghívást kapott, hogy mint Apostol vigye el az embereknek az evangéliumot, az igazi élet örömteli üzenetét és tegyen tanúságot róla. Ez minden megkeresztelt hivatása: tanúságot tenni Krisztusról, a Benne való igazi életről. Megosztani a hit tapasztalatát a mindennapi élet konkrét keresztény tanúságtételével, Krisztus, és Teste, az egyház, valamint a pápa mellett, akinek feladata, hogy elöljárjon a szereteben és minden megkereszteltet megerősítsen a hitben. Ez az a tanúságtétel, ami minden idők keresztényeinek hivatása.

Azonban nem mindig könnyű egy ilyen tanúságot tenni. Ez a feladat fáradozást és hűséget kiván. Találkozhatunk olyan nehézségekkel, mint Szent Pál, beleértve az üldöztetéseket is. Gondoljunk csak korunk üldözött keresztényeire – mondta a svájci gárdisták eskütételén, Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár. Gondoljunk arra a 147 gárdistára, akik 1527-ben, Róma ostromában életüket adták, hogy megvédjék Péter utódát. Nem kerülhetett volna sor ilyen hősies halálra, önfeláldozásra az élet Urába, a feltámadásba vetett hit nélkül. Jézus szavai nyújtanak támaszt: „Így most ti is szomorúak vagytok. De viszontlátlak benneteket, s akkor majd örül a szívetek, és örömötöket nem veheti el tőletek senki” (Jn 16,22).

A bíboros államtitkár arra buzdította a fiatal gárdistákat, hogy bátran tegyenek Krisztusról tanúságot napjainkban, minden nehézség ellenére. Legyenek Krisztus tanúi hazájukban, Svájcban is, és mai világunkban, amely kívánja a világosságot és az életet, de gyakran nincs bátorsága, hogy befogadja. Tegyenek tanúságot társaik körében, akik éhezik az élet értelmét és teljességét.

Legyen bátorságuk az evangélium hirdetésére életükkel, abban a meggyőződésben, hogy „Rendelkezésünkre áll az élet és a szeretet kincstára, amely nem csaphat be, az üzenet, amely nem manipulálhat, és nem csalhat meg. Olyan válasz, amely leszáll az ember mélyére, és képes támaszt nyújtani neki, képes felemelni őt. Ama igazság ez, amely nem válik divatjamúlttá, mert be tud hatolni oda, ahová semmi más nem képes. Végtelen szomorúságunkat csak a végtelen szeretet gyógyítja meg” - idézett a bíboros Ferenc pápa Evangelii gaudium k. apostoli buzdításából.

Kedves gárdisták, ne várakozzatok, már ma kezdjetek el tanúskodni a Szentatya hűséges szolgálatával arról, hogy az Úr él, irgalmas, közeledik az emberekhez, békét, örömet kíván adni számukra, minden sebet begyógyítva.

Mindenki arra kapott meghívást, hogy boldog legyen, megismerje és szeresse Istent. Ehhez Isten kéri együttműködésünket. Mindnyájan eszközévé válhatunk. Mindnyájan kis ceruza lehetünk az Úr kezében – idézte Parolin bíboros Boldog Teréz anya szavait, utalva arra az örömre, hogy hamarosan a szentek között tisztelhetjük.

Isten az embereket, minden valóságot arra használ fel, hogy belépjen az emberek életébe. Isten a gárdistákra is számít!

Végül a bíboros államtitkár a Pápai Svájci Gárda védőszentjeiről szólt. Az eskütétel során, jobb kezüket az ég felé emelve az ő pártfogásukért fohászkodnak. Szívüket eltöltötte az Úr öröme, amelyet soha senki sem vehet el. Szent Márton, Szent Sebestyén és Flüe-i Szent Miklós mindig eszközként tudtak élni Isten kezében, bármit is kért tőlük: mint katonák vagy püspökök, mint gárdisták és vértanúk, mint családapák, remeték vagy a kibékítők.

Kérjük tehát Szűz Mária, Szent Péter és Pál apostolok és a Gárda védőszentjeinek közbenjárását, hogy Isten engedelmes eszközei, Krisztus valódi tanúi legyünk korunk emberei számára.

(vm)