Szerdai kihallgatás: Isten nagyobb a bűneinknél. Az irgalmasság eltörli a bűnt

Meleg tavaszi napsütésben, a húsvéti virágkompozíció díszítette Szent Péter-téren tartotta meg Ferenc pápa március 30-án a szerdai általános kihallgatást. Több, mint 30 ezer zarándok vett részt az audiencián. Katekézisében a pápa végére ért az irgalmasság ószövetségi vonatkozásairól indított sorozatának. Ezúttal az irgalmasság és a bűn eltörlése összefüggéséről elmélkedett az 51. zsoltár alapján, amelyet Miserere-néven is ismerünk. (Zsolt 51, 3-4. 11-12)

A kiengesztelődés előtt beismerni a bűnt

Egy bűnbánati imáról van szó, amelyben a bocsánatkérés előtt az imádkozó beismeri bűnét és hagyja, hogy megtisztítsa őt az Úr szeretete. Ezáltal új teremtménnyé válik, aki képes engedelmeskedni, állhatatos lelkű és őszintén dicséri az Urat. Az ősi zsidó hagyomány szerint ez a zsoltár Dávid királyról szól, aki Bethsabéval vétkezett, a hettita Úriás feleségével. Ismerjük a történetet: Dávid király, akit az Isten a nép vezetésére jelölt ki, nem engedelmeskedik az isteni törvénynek, elárulja küldetését, és miután házasságtörést követ el Bethsabéval, megöleti annak férjét. Csúnya bűn ez! Nátán próféta rámutat vétkére és segít neki a beismerésben. Ez az Istennel való kiengesztelődés pillanata, amikor megvallja saját bűnét. Itt megmutatkozik Dávid alázata, nagysága – fűzte hozzá a pápa.

Csak Isten szabadíthat meg a bűntől

Aki ezt a zsoltárt imádkozza, hasonlóan Dávidhoz, a bűnbánat és az Isten iránti bizalom érzései kell, hogy eltöltsék lelkét. Bár király volt, mégis alázatosan beismerte bűnét és megmutatta nyomorúságát az Úrnak, bízva bízván irgalmasságában. És nem ám holmi kis hazugságról volt szó, házasságtörést és gyilkosságot követett el. A zsoltár ezekkel a könyörgő szavakkal kezdődik:

„Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet! Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet” (ld. 3-4).

A fohász az irgalmas Istenhez szól, hogy mint egy szerető apa vagy anya megkegyelmezzen, jóságos és megértő arcát mutassa a bűnbánó felé. Szívből jövő kérés Istenhez, mivel ő az egyetlen, aki megszabadíthat a bűntől. Töröld el, moss ki, tisztíts ki – nagyon képletes kifejezéseket használ az ima, hogy kifejezze az ember valódi szükségletét: az egyetlen dolog, amire tényleg szükségünk van az életben, az az, hogy megbocsássanak nekünk, megszabadítsanak a rossztól és annak halálos következményeitől. Sajnos az életben sokszor adódnak ilyen helyzetek, amikor is elsősorban az irgalmasságban kell bíznunk.

Isten nagyobb a bűneinknél

Ferenc pápa ekkor megállapította: Ne feledjük, hogy Isten nagyobb a bűneinknél - majd azt kérte, hogy a téren jelenlévők háromszor ismételjék el vele ezt a mondatot. Igen, Isten nagyobb a bűneinknél, az ő szeretete oly nagy, mint az óceán, amelyben bátran megmerítkezhetünk. Isten számára a megbocsátás azt jelenti, hogy biztosít bennünket: soha nem fog elhagyni minket. Bármit is vethetünk a szemünkre, Ő mindig és örökké nagyobb lesz mindennél. Ebben az értelemben véve, aki ezzel a zsoltárral imádkozik, a megbocsátást keresi, beismeri vétkét, de ezzel egyúttal ünnepli Isten igazságos és szent mivoltát – állapította meg a Szentatya.

Mind bűnösök vagyunk

A zsoltáros rábízza magát Isten jóságára, és tudja, hogy az isteni megbocsátás rendkívül hatékony, mert nem elfedi a bűnt, hanem megsemmisíti, eltörli azt. Gyökerestül, nem úgy, mint ahogy a tisztítóban kimossák a foltot a ruhából. Isten a gyökerénél fogva törli el a vétkünket. Ezért a bűnbánó újra tiszta lesz, minden folttól megszabadul és oly fehér lesz, mint a hó. Mindannyian bűnösök vagyunk. Ugye, így van? Ha valaki közületek nem érzi bűnösnek magát, jelentkezzen. Senki, lám csak! Mind azok vagyunk – mondta kötetlen szavakkal a pápa.

Ha elesel, Isten felsegít, új életet kezdhetsz

A megbocsátás által mi, bűnösök új teremtménnyé válunk, lélekkel és örömmel telve. Új valóság nyílik meg előttünk: új szív, új lélek, új élet. Mi, akiknek megbocsátottak, akik befogadtuk Isten kegyelmét, megtaníthatjuk másoknak, hogy többé ne vétkezzenek. „De atyám, én gyenge vagyok: mindig elesek. Hát ha elesel, akkor kelj föl! Állj talpra! Amikor egy gyermek elesik, mit tesz? Fölemeli kis kezét az anyukája, apukája felé, hogy emeljék föl. Mi is tegyünk így. Ha gyengeségből bűnbe esel, emeld föl a kezed: az Úr megfogja és fölsegít téged. Ez Isten bocsánatának méltósága”. 

Azt mondja a zsoltáros: „Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem. Hadd tanítsam a bűnösöket a te útjaidra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád”. (vö. 12.15)

Isten bocsánata irgalmasságának legékesebb jele

Kedves testvérek, Isten bocsánata az, amire mindannyiunknak szüksége van, és ez irgalmasságának legnagyobb jele – fordult a Szent Péter-téren összegyűlt hívekhez a pápa, majd így folytatta: olyan ajándék ez, amit minden bocsánatot nyert bűnösnek meg kell osztania testvéreivel. Legyenek azok családtagok, barátok, munkatársak, a plébániai közösség tagjai… mindenkinek, akárcsak nekünk, szüksége van Isten irgalmasságára. Jó dolog, amikor megbocsátanak nekünk, de ha azt akarjuk, hogy megbocsássanak nekünk, mi is bocsássunk meg. Mária, az irgalom Anyja közbenjárására fohászkodjunk az Úrhoz: tegyen minket bocsánata tanúivá, mely megtisztítja a szívet és átalakítja az életet – fejezte be szerdai katekézisét Ferenc pápa.

(gá)