Algéria: a trappista szerzetesek tanúságot tettek a találkozásról

„Ha egy nap a terrorizmus áldozata lennék, azt szeretném: a közösségem, az egyházam, a családom emlékezzen arra, hogy az életemet Istennek és Algériának ajándékoztam.” Ez Christian de Chergé trappista szerzetes spirituális öröksége, aki egyike volt a 20 évvel ezelőtt iszlám fundamentalisták által meggyilkolt hét szerzetesnek Algériában. 1996. március 26-án éjjel rabolták el őket a Tibhirine-ben található monostorukból, majd barbár módon meggyilkolták őket. Az Atlaszi Miasszonyunkról elnevezett monostor Algírtól kb. 100 km-re délre, Medea közelében fekszik.

Algéria muzulmán állam, a 32 milliós lakosság összesen 1%-át teszik ki a keresztény és zsidó vallásúak. Az országban ezen kívül nincs más működő monostor.

Spirituális örökségükről és tanúságtételükről nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak dom Fitzgerald Eamon, trappista főapát.

 A félelem és a halál kockázatának tudata felkeltette bennük az összetartozás érzést

„Ennek a történetnek a legfontosabb aspektusa a közös tanúságtétel. Ezek a testvérek különböző monostorokból érkeztek Franciaországból. Meg kellett tanulniuk együtt élni. Tapasztalataik közül az egyik legfontosabb a lázadók behatolása volt 1993 Karácsonyán. A fegyveresek ugyan elhagyták monostorukat, de a félelem és a halál kockázatának tudata felkeltette bennük az összetartozás érzést e veszélyforrás láttán. Ezért a következő három évben egy közös akaratra épülő közösséget teremtettek, amely arra a vágyra alapozott, hogy maradnak és tanúságot tesznek Istenről” – fogalmazott a főapát.

A tibhirine-i szerzetesek úgy döntöttek, hogy Algériában maradnak, bár jól ismerték a kockázatokat és a veszélyt, amely leselkedett rájuk. Emlékeztetnek a Szeretet Misszionáriusnőire, akiket Jemenben gyilkoltak meg néhány hete.

Érzik Istent és tudatában vannak hivatásuknak

„Ami a legmeglepőbb, hogy átlagemberekről van szó, akik Istennek és az Evangéliumról való tanúságtétel missziójának szentelték magukat” – állapította meg dom Fitzgerald. „Most olvasom az algériai vértanúk történetét és egyre jobban ez rajzolódik ki. Érzik Istent és tudatában vannak hivatásuknak, amely arra ösztönzi őket, hogy mindent odaadjanak ezért. Ezekben a napokban ez nagyon elgondolkodtató. Különösen Nagypénteken, amikor Isten odaadta önmagát értünk a kereszthalál által. Úgy gondolom, ez a tapasztalat, hogy Isten szereti őket, áll a vértanúk tanúságtételének gyökerében” – hangsúlyozta a trappista főapát.

A tibhirine-i szerzetesek hidakat akarnak építeni a végsőkig

Az európai terrorcselekmények kapcsán sokan a civilizációk összeütközéséről beszélnek. A tibhirine-i szerzetesek ezzel szemben tanúságot tettek a találkozásról, arról, hogy hidakat akarnak építeni a végsőkig. „Nemrég rátaláltam P. Christian egyik írására, aki a tibhirine-i közösség elöljárója volt. Azt írta: ’A béke öt oszlopa a türelem, a szegénység, a jelenlét, az ima és a megbocsátás’. Ez nagy hatással volt rám. Nem egy rendkívüli dolog ez, hanem teljesen mindennapi, amit mindannyian megélhetünk saját életünkben” – zárta interjúját dom Fitzgerald Eamon, trappista főapát.

(sv)