Ferenc pápa az etióp ortodox pátriárkához: Sokkal több az, ami összeköt, mint, ami elválaszt

Ferenc pápa február 29-én délelőtt fél tízkor fogadta I. Abuna Matthias etióp ortodox pátriárkát kíséretével együtt, majd a pápa magánbeszélgetést folytatott az etióp pátriárkával.

Ferenc pápa az etióp ortodox delegációhoz intézett beszédében utalt a korábbi etióp pátriárka, Abuna Paulosz vatikáni látogatására, amikor II. János Pál, majd Benedek pápa is fogadta őt. Benedek pápa meghívta Paulosz pátriárkát az Afrika-szinódusra, ahol ő felszólalt, a korai egyház gyakorlatának megfelelően, amikor az egyes egyházak szinódusaira meghívták a többi egyház képviselőit is.

Párbeszédben keresni hitünk közös pontjait  

Ferenc pápa megemlítette, hogy 2004 óta a katolikus egyház és a keleti ortodox egyházak párbeszéd útján törekedtek egyre inkább elmélyíteni a kapcsolataikat a nemzetközi teológiai vegyesbizottság révén. Örömmel nyugtázta a pápa, hogy az utóbbi időben az etióp ortodox egyház egyre inkább részt vesz ebben a párbeszédben. Az elmúlt években a bizottság alaposan megvizsgálta az egyházi közösség fogalmát, mint az Atya, a Fiú és a Szentlélek közösségében való részvételt. Sok közös pontot találtak a megvallott hitben, mint az egy keresztség, az egy Úr Jézus Krisztus Megváltó. A keresztség erejében Krisztus egyetlen testébe testesülünk bele – emelte  ki a pápa – amit tovább gazdagít a monasztikus és patrisztikus örökség is.  Összességében sokkal több az, ami összeköt, mint, ami elválaszt.

A szenvedés és a vértanúság is összekapcsol minket   

Ferenc pápa megállapította, hogy a keresztények közösen hordott szenvedése nagy mértékben közelíti az egyébként különféle szempontok alapján megosztott keresztényeket. Ugyanilyen módon, ahogy a keresztények vére az ősegyházban új keresztények magjává lett, napjainkban az összes egyházakhoz tartozó megannyi vértanú véráldozata a különféle keresztények magvetése lesz. A különféle egyházi hagyományok szentjei és vértanúi már egy közös dolgot jelentenek Krisztusban, hiszen nevük együtt szerepel Isten egyháza mártírológiumában.

Végül a pápa elismeréssel szólt az etióp ortodox egyház kezdettől fogva a mai napig tartó helytállásáról, mert ők még napjaikban is tanúi a keresztények elleni erőszakos fellépéseknek. Etiópia nagy erőfeszítéseket tesz a lakosság életkörülményeinek a megjavítása érdekében, mely a jogállamiságra és többek között a nők iránti tiszteletre épül – fejezet be beszédét Ferenc pápa.

Etiópia és az etióp ortodox kereszténység

Etiópiában az ország becsült népessége 2015 végén mintegy 100 millió fő, ezzel Etiópia a  világ 13. legnépesebb országa. A lakosság közel fele az ősi etióp keresztény egyházhoz tartozik (43,5%), amely meghatározó az ország életében. További 18,6% a különböző protestáns felekezetek híve, 0,7% pedig római katolikus, míg 34 százalék az iszlám követőinek az aránya.  Etiópia a Föld egyik legszegényebb ország: az emberek több mint fele él szegénységben. Az ország neve a lakosok arcszínére utal: „napégette arcot” jelent.  

Etiópiában a 4. század közepén vált államvallássá a kereszténység. Története során az etióp egyház egészen a 20. századig az alexandriai pátriárka joghatósága alá tartozott, és csak 1961-től lett elismert önálló, autokefál ortodox egyházzá, saját pátriárkával.

Az etiópiai kereszténység az ókori zsidókereszténységnek egy sajátságos hajtása. Erről tanúskodik Bibliájuk kánonja, mely magába foglalja az apokrif Hénok könyvét, Ezdrás apokalipszisét, valamint Hermász Pásztorát is. Hitük szerint ők birtokolják az elveszettnek tartott ószövetségi frigyládát, melyet Akszum­ban őriznek és különleges tiszteletben részesítenek. A keresztség szentségét a születés utáni nyolcadik napon szolgáltatják ki és a fiúgyermekeket körülmetélik. Ezenkívül tartják az ószövetségi étkezési tilalmakat, végzik az ószövetségi tisztulási szertartásokat, a zsidó szombatot ugyanolyan szent napnak tekintik, mint a vasárnapot. Imádják a háromszemélyű egy Istent, Jézust Isten Fiának tartják és különleges tiszteletben részesítik Szűz Máriát. Az etióp ortodox egyház a világ legnagyobb monofizita egyháza, mintegy 45 millió hívővel, mely nem fogadja el a 451-es khalkedoni dogmát Krisztus kettős természetéről, hanem neki csak az egyedüli isteni természetet (monosz-füszisz – egy-természet) tulajdonítják.

(vl)