Sevcsuk érsek: az ortodoxokkal a szeretetközösség útján

 

„Együtt akarunk haladni az ortodoxokkal, nemcsak a békét építve, hanem az egyházak közötti egységet is óhajtjuk.” Így fogalmazott Szvjatoszlav Sevcsuk kijevi nagyérsek, az ukrajnai görög-katolikus egyház szinódusának vezetője Rómában az újságírókkal való találkozóján. Hosszú és őszinte párbeszédben válaszolt a különböző kérdésekre és bejelentette, hogy hamarosan fogadja Ferenc pápa. A főpásztor visszatért a Szentatya és Kirill pátriárka kubai találkozójára és közös nyilatkozatára. Beszélt az ezt követően kialakult megdöbbenésről és a vitákról, elsősorban kiemelve, hogy egy pozitív eseményről van szó, ami kiindulási pont, és nem lezárás.

Az ilyen találkozók mérföldkövek az egyház ökumenikus útja során

Végre – ezt ismételgette Sevcsuk nagyérsek látva, hogy a pápa és a pátriárka megölelik egymást. Ezzel a vallomással kezdte az ukrajnai görög-katolikus egyház szinódusának vezetője a hosszú beszélgetést az újságírókkal. „Ez az ölelés valóban szent dolog. Az ilyen találkozók mérföldkövek az egyház ökumenikus útja során” – mondta. „A Szentlélek ismeretlen távlatokat nyitott meg arra késztetve, hogy lépjük túl emberi korlátainkon.” Tehát pozitív eseményről van szó, ahogy a közös nyilatkozat is az összességében, még ha egy ilyen hosszú szövegben mindig nehéz világosan fogalmazni.

Az igazság megértését nehezíti a kevésbé világos megfogalmazás az uniatizmus kérdése kapcsán

Sevcsuk nagyérsek nem rejtette el a megdöbbenést és a fájdalmat, ami kialakult Ukrajnában. Jónak találta a „létezési jog” elismerését az egyházi közösségek számára és előrelépést jelent a szövegben, hogy „joguk van híveikről bárhol gondoskodni”, ami eddig nem volt megengedett. Megismételte, hogy nem kell senkitől kérni a görög-katolikus egyházi létezéshez való jogot, egyedül Isten dönt erről. Az igazság megértését nehezíti a kevésbé világos megfogalmazás az uniatizmus kérdése kapcsán és az „egyházi közösség” kifejezés általános értelmű használata, pontos utalás nélkül az ukrán görög-katolikus egyházra. „A modern ökumenikus teológia terminológiájában ezt a kifejezést ugyanis azokra a keresztény közösségekre használják, amelyek nem őrizték meg az apostoli folytonosság teljességét. Mi viszont integráns részei vagyunk a katolikus szeretetközösségnek” – mutatott rá Sevcsuk nagyérsek.

A közös nyilatkozatban az Ukrajnában zajló háború értelmezésének és bemutatásának a módja vitát váltott ki

Kiemelte továbbá, hogy vitát váltott ki a közös nyilatkozatban az Ukrajnában zajló háború értelmezésének és bemutatásának a módja. Ma már nem is nagyon beszélnek róla, pedig továbbra is tart és drámai helyzetet jelent 45 millió ember számára. Minden nap vannak halottak, sebesültek, és az orosz katonák hatolnak be az ország területére és nehézfegyvereket szállítanak oda. Nem polgári konfliktusról van szó, hanem idegen agresszióról, ami viszont nem jelenik meg a nyilatkozatban – nyomatékosította Sevcsuk nagyérsek. „A Szentatya később világossá tette, mert kijelentette, hogy találkozott az orosz és az ukrán elnökkel. Ez szép és megnyugtató, mert a pápa azt mondta: „Beszéltem velük és kértem, hogy fejezzék be és kössenek békét!”

Az ukrán nép szenved a háború miatt, ami talán megakadályozza abban, hogy megértse ezt a prófétai gesztust

Azzal kapcsolatban, hogy az ukrán népet megbántotta a nyilatkozat, a nagyérsek hangsúlyozta: „Megértem az emberek érzéseit, ezért képviselem hangjukat, hogy ne csak egymás közt sajnálkozzunk miatta. A Szentatya meg kell, hogy ismerje ezeket az érzéseket. A pápa azt mondta, hogy tiszteletben tartja ezeket az érzéseket és azt, hogy az ukrán nép sokat szenved a háború miatt, ami talán megakadályozza abban, hogy megértse ezt a prófétai gesztust.”

Nekünk pásztoroknak azonban az a felelősségünk, hogy megértessük a dolgokat és hogy bennünket is megértsenek. „Ha a pápa által megtett prófétai lépések a Szentlélek műve, akkor gyümölcsöket hoznak” – állapította meg a nagyérsek.

Milyen lépéseket kell megtenni az egység útján?

A beszélgetésből az derült ki, hogy a történtek után fel kell tenni a kérdést: milyen lépéseket kell megtenni az egység útján, amelyet Isten akar az „Ut unum sint” k. dokumentumban? Alapvető fontosságú a párbeszéd az igazságban, amelyet békés és a geopolitikai befolyásoktól mentes stílusban kell folytatni, figyelmet szentelve a veszélyre, hogy esetleg a vallást politikai eszközként használják fel.

„A keresztények csak akkor kezdhetnek el párbeszédet folytatni, meghallgatni egymást és kölcsönösen megbocsátani egymásnak, békét kötni, előrehaladni a teljes és látható egység felé, amikor függetlenek a geopolitikától, az időleges hatalomnak való alárendeltségtől és e világ hatalmasainak őrületétől.”

Szeretetközösségre és együtt haladásra van szükség

Szeretetközösségre és együtt haladásra van szükség – hangsúlyozta a kijevi nagyérsek. Ukrajnában az együttműködés szintje sokkal előrehaladottabb, mint ahogy azt gondolják. Mindenesetre a munka elindulhat az Egyházak Pán-Ukrán Tanácsában, de mindig figyelembe kell venni, hogy a „találkozóban” milyen gazdagság rejtőzik és sosem kell félni tőle.

(sv)