2016-02-24 17:19:00

Ferenc pápa szerdai katekézise az irgalmasság és a hatalom kapcsolatáról


Ferenc pápa szerdán délelőtt a napfényben fürdő Szent Péter téren tartott általános kihallgatás jubileumi katekézisét, ezúttal az irgalmasság és a hatalom témájának szentelte és példaként az ószövetségi Nábot szőlője történetét (1Kir 21,1-29) magyarázta. „A Szentírás sokszor beszél hatalmasokról, királyokról és arrogáns, erőszakos cselekedeteikről”. Minthogy példaértékű és sokatmondó a történet, Ferenc pápa röviden összefoglalta azt, mert nemcsak régi időkről szól, hanem az napjaink története is.

Nábot az Isten nevében őrzi a földjét

„Izrael királya, Ácháb meg akarja vásárolni egy Nábot nevű ember szőlőjét, mely palotája közelében fekszik. A javaslat jogszerűnek látszik, sőt nagylelkűnek is, ámde Izraelben a földtulajdont elidegeníthetetlennek tartották. A Leviták könyve ugyanis előírja, hogy „A földet nem lehet mindörökre eladni, mondja az Úr, mivel a föld az enyém, ti meg csak jövevények és vendégek vagytok számomra” (Lev 25,23). A föld szent, mert az Úr adománya, és mint ilyent, védeni és őrizni kell, az isteni áldás jeleként, mely nemzedékről nemzedékre száll. Innét érthető Nábot tagadó válasza a királynak: „Az Úr óvjon attól, hogy atyáim örökségét átengedjem neked!”.  

A hatalmaskodó sérelme – Jezabel ármánykodása

Ácháb király erre az elutasításra keserűen méltatlankodik. Sértve érzi magát, hogy őt, a hatalmas királyt, lenézik a méltóságában, és csalódik abban a vágyában, hogy megszerezze az óhajtott földet. Felesége, a pogány Jezabel, aki a bálványimádás kultuszát felvirágoztatta és megölette az Úr prófétáit, aki nem volt csúnya, de rossz az igen, elhatározza, hogy közbeavatkozik. Sokatmondóak a szavai, mellyel a királyhoz fordul, szinte érezni a rossz szándékát ennek az asszonynak:  „Hát nem vagy Izrael királya? Kelj föl, egyél és légy jókedvű. Majd én megkerítem a jiszreeli Nabot szőlejét.” A király tekintélyére és hatalmára utal, amit szerinte Nábot elutasított, ellenben ő abszolút érvényűnek tekint és ennek jegyében a király minden kívánsága parancs. A pápa itt Szent Ambrus egyik könyvére utalt, mely éppen ezt a címet viseli „Nábot”, és amit nagyon ajánlott a híveknek nagyböjti lelki olvasmányként.  

Jézus intése: Köztetek ne így legyen!

Az ószövetségi képet Ferenc pápa Jézusban értelmezte tovább:  „Tudjátok, hogy akiket a világ urainak tartanak, zsarnokoskodnak a népeken, a hatalmasok meg a hatalmukat éreztetik velük. A ti körötökben ne így legyen. Aki közületek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok, s aki első akar lenni, legyen a cselédetek (Mt 20,25-27). Ha az ember elveszti a szolgálat jellegét, akkor a hatalomból arrogancia lesz, uralommá és erőszakká válik.

A csalárd törvényesség színjátékával…

Ugyanez történik Nábot szölője történetében. Jezabel gátlástalanul félreállítja Nábotot és megvalósítja a tervét. Ehhez felhasználja a csalárd törvényesség színjátékát, hamis tanúkat szerez, akik nyilvánosan megvádolják Nábotot, hogy káromolta az Istent majd halálbüntetéssel sújtják. Így hal meg Nábot és a király megszerzi a szőlejét. És ez nem régi idők története - fűzte hozzá szabadon Ferenc pápa –, hanem napjaink története, a hatalmasoké, akik mind több pénzért kihasználják a szegényt. Ez az emberkereskedelem, a szegények rabszolgamunkája, a feketemunka, a minimális bérek világa. A korrupt politikusok története ez, akik mind többet és többet akarnak. Erről beszél Szent Ambrus az említett könyvében. Íme, hová is jutunk egy olyan hatalomgyakorlással, mely nem tiszteli az emberi életet, nincs sem igazságosság sem pedig irgalmasság.

Izajás próféta pedig nem volt kommunista

Ferenc pápa Izaiás próféta egy különösen is jelentős szövegét idézte:  „Jaj azoknak, akik házat házhoz sorakoztatnak, szántóföldet szántóföldhöz ragasztanak, míg az övék nem lesz minden hely, s nem csak ők lakják az egész országot” (Iz 5,8). Izajás próféta pedig nem volt kommunista – tette hozzá merészen a pápa. Isten mindig nagyobb a gonoszságnál, az emberi személyek ellen elkövetett piszkos ügyleteknél. Isten irgalmasságában Illés prófétát küldi el, hogy Ácháb királyt megtérésre segítse. Isten ugyanis látja a bűntényt és kopogtat a király szíve ajtaján, aki pedig bűne színe előtt megérti, amit tett, megalázkodik és megbocsátást kér. Milyen szép is lenne, ha a hatalmas kizsákmányolók manapság így csinálnának! – sóhajtott föl a pápa. Mert hiszen az Úr mindig elfogadja a bűnbánatot, mindazonáltal az ártatlant megölték és a véteknek elkerülhetetlenül következménye lesz. A megtett rossz ugyanis meghagyja a maga fájdalmas nyomait és az emberiség története sebeket hordoz.

Az irgalmasság begyógyítja a sebeket és megváltoztatja a történelmet

Az irgalmasság ebben az esetben is megmutatja a főutat, amit követni kell. Az irgalmasság begyógyítja a sebeket és megváltoztatja a történelmet. Nyissuk meg a szívünket az irgalmasság előtt! Az isteni irgalmasság erősebb az emberek bűneinél. Erre példa éppen Ácháb! Mi ismerjük a közénk jött Isten Fia erejét, aki a megbocsátásával lerombolta a rosszat. Jézus Krisztus az igazi király, de az ő hatalma teljesen más. Az ő trónja a kereszt. Ő nem egy gyilkos király, hanem épp ellenkezőleg, életet ad. Elénk jön, főként a gyengék felé, legyőzi a magányunkat és a halálra szánt sorsunkat és közelségével, valamint gyengédségével elvezet bennünket bűnösöket a kegyelem és megbocsátás terébe. Ez Isten irgalma – fejezte be Ferenc pápa szerdai katekézisét. 

(vl)








All the contents on this site are copyrighted ©.