Megkezdődött Cebu szigetén az 51. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus

Január 25-én, Pál apostol megtérésének ünnepén megkezdődött a Fülöp-szigeteki Cebu szigetén az 51. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus, mely egy héten át tart és vasárnap, január 31-vel ér véget. Mintegy tízezer résztvevőt, köztük 20 bíborost, 50 ázsiai és 100  fülöp-szigeteki püspököt várnak az egyhetes kongresszusra. Ferenc pápa legátusa Charles Maung Bo bíboros, a mianmari Yangon érseke.

Tízfős magyar küldöttség, élén Erdő Péter bíborossal

Jelentős delegáció érkezik Magyarországról Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezetésével, akit Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök és Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, az MKPK Caritas in Veritate Bizottságának elnöke kísérnek el és január 26-án kedden  érkeznek a Fülöp-szigeteki városba.

Egy népesebb magyar küldöttség már január 22-én, pénteken este megérkezett Cebura, melynek tagjai: Schuschnigg Teréz nővér, a Nyolc Boldogság közösség tagja, Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Monostori László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye irodaigazgató-helyettese, Szeidel Péter, a Nyolc Boldogság közösség lelkésze, a budapesti Örökimádás-templom templomigazgatója, Török Csaba teológus, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára.

A cebui eucharisztikus kongresszuson részt vesz még többek között Luis Antonio Tagle bíboros, manilai érsek, Timothy Dolen bíboros, New York érseke, John Onaiyekan, a nigériai Abuja érseke,  Oswald Gracias bíboros, Bombay érseke.

1937 után most újból eucharisztikus világkongresszus

A Fülök-szigetek most második alkalommal rendez ilyen eucharisztikus világkongresszust. Az elsőt éppen 1937-ben tartották Manilában, amit egy évvel később az emlékezetes budapesti eucharisztikus világkongresszus követett Pacelli bíboros, pápai legátus jelenlétében. A mostani kongresszus témája Szent Pál kolosszei levelének egyik gondolata: „Krisztus bennetek, a dicsőség reménysége”. „Ez egy olyan téma – magyarázta Joe Palma, Cebu érsek – mely az Eucharisztiában rejlő eszkatológikus feszítőerőt hangsúlyozza, amikor a reménység magvát helyezi mindannyiunk evangelizáló elkötelezettségébe a napjaink során. Maga a helyszín is jelentős üzenet két szempontból is, hiszen Cebu-város Kelet-Ázsia szívében fekszik. Először is, mert a kongresszusra a Santo Niño, a Szent Kisded múlt heti ünnepségsorozata után kerül sor, mely bennünket mindig a kereszténység országunkba érkezésére emlékeztet. Másodsorban pedig az evangélium 1521-ben történt, a Fülöp-szigetekre érkezésének 500 éves évfordulójára készülődünk már most” – hangsúlyozta Cebu érseke.

A mostani jubileumi évben a kongresszus az irgalmasság lelkületével töltse el a katolikusok híveket

„Fülöp-szigetek az egyetlen katolikus többségű ország az ázsiai térségben és ez a kongresszus megerősíti a missziós elkötelezettségünket – fogalmazta Ferenc pápa legátusa, Charles Maung Bo bíboros, a mianmari Yangon érseke: „Ázsia a világvallások legfontosabb kereszteződési pontja, egy olyan térségben, melyet még nem hatott át a szekularizmus, ahogy az Nyugaton megtörtént. A közösségi szinten megélt spirituális lendület tanúságtétele az egyik legnagyobb erőforrása a térségnek az evangelizálás témájában”.

Az AsiaNews ázsiai katolikus hírügynökségnek nyilatkozva a pápai legátus kifejtette: „Nagyon kívánatos, hogy a mostani jubileumi évben a kongresszus az irgalmasság lelkületével töltse el a katolikusokat. Annak ugyanis az a célja, hogy az eucharisztia megünneplése a lelki hagyományaink csúcspontja legyen, de ugyanakkor mélyítse el az egyház társadalmi küldetését is, hiszen éppen az Eucharisztia indítja a keresztényeket a szociális misszió felé. Ebben a távlatban sokat kell még dolgozni egy közös stratégia kialakításán, mely szembe tud szállni a gazdasági és környezeti igazságtalanság veszélyével, mely különösen is jelen van Ázsiában”.

Párbeszéd a vallásokkal, párbeszéd a kultúrákkal és végül párbeszéd a szegényekkel

Három követendő irányt jelölt meg ennek  kapcsán Maung Bo bíboros: „Párbeszéd a vallásokkal, párbeszéd a kultúrákkal és végül párbeszéd a szegényekkel”. A vallásközi párbeszéd kapcsán megjegyezte, hogy „Ázsiát mélyen áthatja a sokféle spirituális tapasztalat, éppen ezért tud a tanítás forrásává válni a másik számára”. A kultúrák tekintetében utalt arra, hogy „Ázsia a kultúrák igazi és sajátos mozaikját mutatja fel, melyek harmóniában éltek egymással és a természettel. Gazdag hagyomány él itt, mely Krisztus üzenetére vár”. „A legfontosabb azonban a szegényekkel folytatott dialógus, azért is, mert Ázsiában a szegénység a közös vallása sokaknak, akik még a napi eledelükről sem tudnak gondoskodni, miközben az emberkereskedelem és a veszélyes migrációs útvonalak, továbbá a rabszolgaság mai formái aláássák az ember méltóságát”.

Ázsia evangelizálásra vár, mert a kereszténység itt csak egy „kis maradék”, bár életerős kisebbség

Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke a Sir katolikus hírügynökségnek a kongresszus sajátosságairól nyilatkozott. „Napjainkra Ázsia lett a világméretű gazdasági növekedés egyik fő motorja. Mindazonáltal katolikus szempontból Ázsia evangelizálásra vár, szem előtt tartva, hogy az Üdvözítő Ázsiában született, de még ma is széles körben ismeretlen a földrész lakossága számára. Különleges szerepet játszik ebben a Fülöp-szigetek, mert hiszen Ázsiában a kereszténység csak egy „kis maradék”, jóllehet életerős kisebbségről van szó. Ázsiában 134 millió katolikus él, vagyis a földrész lakosságának 3 százaléka. De túl a számokon, Ázsiában az Egyház egy új kihívást testesít meg az élet iránt, mégpedig a nyugati mintáktól eltérő formákban. Az egyház itt nem élte át Konstantin császár vagy Nagy Károly politikai örökségét és most egy olyan hatalmas területet jelent, mely az egyetemes egyház számára egészen újszerű gyümölcsöket teremhet. Ebben az értelemben Ázsia, mely napjainkban a kortárs emberi történelem új centrumává válik, az eucharisztikus kongresszus révén éppen kiváló alkalmat kínál arra, hogy megmutassa a helyi egyházak sajátos hivatását, mint a karitász, a közösség és a küldetés egyháza. Ebben a sokszínű és összetett valóságban kell az egyháznak megtalálnia  az inkulturáció helyes módját, mely elviszi és meggyökerezteti a keresztény hitet egy igazi párbeszéden keresztül” – nyilatkozta a most kezdődő cebui 51. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusról Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke.

(vl)