2016-01-06 14:10:00

Krisztus világossága az egyház fénye – Ferenc pápa vízkereszti homíliája


Izajás próféta szavai, amelyeket Jeruzsálem szent városához intézett, arra szólítanak bennünket, hogy keljünk fel, lépjünk ki bezártságunkból, önmagunkból és ismerjük fel a létünket megvilágító fény ragyogását: „Kelj föl, ragyogj föl, mert elérkezett világosságod, és az Úr dicsősége felragyogott fölötted!” (Iz 60,1). A „te világosságod” az Úr dicsősége – magyarázta a Szentatya. Az egyház nem ámíthatja magát azzal, hogy saját fényétől ragyog. Erre emlékeztet Szent Ambrus, amikor a hold metaforáját alkalmazza az egyházra: „Az egyház valóban olyan, mint a hold: (...) nem saját, hanem Krisztus fényétől ragyog. Az igazságosság Napjából meríti saját ragyogását, ezért állíthatja: „Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem” – idézte az egyháztanítót Ferenc pápa.

Krisztus a valóságos fény

Krisztus a valóságos fény, amely megvilágít; és amilyen mértékben az egyház szorosan hozzá kapcsolódik, amennyire hagyja magát Őáltala megvilágítani, olyannyira tudja megvilágítani az emberek és a népek életét. Ezért ismerhették fel az egyházatyák az egyházban a „Hold titkát” („mysterium lunae”).

Az egyház természeténél fogva misszionárius

Szükségünk van erre a fentről jövő fényre, hogy következetesen válaszoljunk Istentől kapott hivatásunkra. Krisztus evangéliumát hirdetni nem egy a lehetséges választások közül. Az egyház missziós tevékenysége nem jelent prozelitizmust, térítést; misszionáriusnak lenni egyenlő azzal, hogy kifejezi saját természetét: Isten fénye ragyogja be, és ezt a fényt kell visszatükröznie. Ez az egyház szolgálata. Nincs más útja. A misszió az egyház hivatása: visszatükrözni Krisztus világosságát az ő szolgálata. Hányan várják tőlünk ezt a missziós elkötelezettséget, mert szükségük van Krisztusra, szükségük van arra, hogy megismerjék az Atya arcát!

A Gyermek Jézusban az egész emberiség megtalálja egységét

A napkeleti bölcsek, akikről Máté evangéliuma beszél, élő tanúi annak a ténynek, hogy az igazság magvai mindenütt jelen vannak, mivel a Teremtő ajándékai, aki mindenkit arra szólít, hogy elismerje Őt, mint jó és hűséges Atyát. A napkeleti bölcsek a föld minden részének embereit képviselik, akik befogadásra találnak Isten házában. Jézus számára nem létezik semmiféle megosztottság faj, nyelv, kultúra miatt: abban a Gyermekben az egész emberiség megtalálja egységét. Az egyház feladata, hogy felismerje, és egyre inkább felszínre hozza az Isten iránti vágyat, amely mindnyájunkban lakozik. Ez az egyház szolgálata, a fény által, amelyet visszatükröz: felszínre hozni az Isten iránti vágyat, amelyet mindannyian magunkban hordozunk. A napkeleti bölcsekhez hasonlóan napjainkban is sokan élnek „nyugtalan szívvel”, amely továbbra is kérdéseket tesz fel, anélkül, hogy biztos válaszokat találna – a Szentlélek nyugtalansága ez, amely a szívekben mozog. Ezek az emberek is keresik a csillagot, amely megmutatja az utat Betlehem felé.

A betlehemi csillag megváltoztatja életünket

Mennyi csillag van az égen! Mégis, a napkeleti bölcsek egy szokatlan, új csillagot követtek, amely számukra jobban ragyogott. Sokáig fürkészték az ég nagy könyvét, hogy választ találjanak kérdéseikre, – nyugtalan volt a szívük – és végül a fény megjelent. Az a csillag megváltoztatta őket. Elfeledtette velük mindennapi gondjaikat és azonnal útnak indultak. Hallgattak arra a hangra, amely lelkük mélyén arra késztette őket, hogy kövessék a fényt; és a csillag elvezette őket odáig, hogy megtalálták a zsidók királyát Betlehem egy szegény otthonában. Ez a hang a Szentlélek hangja, amely minden személyben működik.

Kövessük az Isten által felkínált világosságot!

Ma ismételjük meg mi is a napkeleti bölcsek kérdését: „Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt” (Mt 2,2). Arra kaptunk buzdítást, főleg a maihoz hasonló időszakban, hogy keressük az Isten által felkínált jeleket, annak tudatában, hogy megfejtésükhöz és akaratának megértéséhez szükségünk van elkötelezettségünkre. Arra kaptunk ösztönzést, hogy elmenjünk Betlehembe, hogy megtaláljuk a Gyermeket és Anyját. Kövessük az Isten által felkínált világosságot.

Krisztus világossága mindenkit magához vonz, és a béke felé irányítja lépteinket

A világosság, amely Krisztus arcából sugárzik, tele van irgalmassággal és hűséggel. És amikor elérkeztünk Hozzá, akkor imádjuk őt egész szívünkkel, és mutassuk be neki ajándékainkat: szabadságunkat, értelmünket, szeretetünket. A valódi bölcsesség ennek a Gyermeknek az arcában rejlik. És itt, Betlehem egyszerűségében az egyház életének összfoglalatát találjuk meg. Itt van annak a fénynek a forrása, amely magához vonz minden személyt a világon és a népek előrehaladását a béke útja felé irányítja – fejezte be homíliáját Urunk megjelenésének ünnepén Ferenc pápa.

(vm)








All the contents on this site are copyrighted ©.