Interjú Martos Balázs atyával a Lateráni Zsinat 8. centenáriuma emlékülésén

Interjú Martos Balázs atyával, a Győti Hittudományi Főiskola biblikus tanárával a Lateráni Zsinat 8. centenáriuma emlékülésén

Történelmi háttér

A 12. egyetemes és a 4. Lateráni Zsinat 1215. november 11-e és november 30-a között zajlott a Lateránban. III. Ince pápa 1213. április 19-én hirdette meg. Meghívta Kelet és Nyugat püspökeit, a szerzetesrendek legfőbb elöljáróit, a királyokat és a fejedelmeket, valamint a székeskáptalanokat. A konstantinápolyi patriarchátus kivételével mindenünnen érkezett a 404 püspök és érsek, kb. 800 volt az apátok és más képviselők száma. A zsinat 3 ülésen egy hitvallást és 70 kánont alkotott. Hitvallásában a katarokkal, Tours-i Berengárral és Joachim da Fioréval szemben fogalmazták meg a katolikus hitet, benne az átlényegülés tanát, a klerikusok képzésére püspöki  székesegyházakban legyen grammatikus tanár, érseki székhelyen pedig teológiai magiszter. E hit- és erkölcstani rendelkezések mellett a  IV. Lateráni Zsinat III. Ince szellemében a toulouse-i grófságot, a katarok fő fészkét rábízta Jontforti Simonra; elítélte az angliai Magna Charta Libertatumot; megerősítette II. Frigyes császárságát és kitűzte a keresztes háború kezdetének időpontját 1217. június elsejére. Ehhez a klérus jövedelmének 1/20 részét kérték 3 éven át.