2015-12-04 11:35:00

A pápa a fiatalokhoz: Boldoggá akartok tenni? Olvassátok a Bibliát!


A Biblia nem egy irodalmi remekmű, hanem olyan, mint a tűz; ebben a könyvben Isten beszél. Ezt írja bevezetőjében Ferenc pápa a fiataloknak szóló, most megjelent német nyelvű Bibliában. A kötet tartalmazza a fiatalok kommentárjait, szerkesztésében sokan közreműködtek, többek között néhány osztrák jezsuita ószövetségi szakértő. Az olasz változat, benne a pápa által írt bevezetővel a Civiltà Cattolica – című olasz jezsuita folyóirat eheti számában jelent meg.

Régi könyv jó könyv, avagy a pápa Bibliája

„Kedves fiatal barátaim, ha látnátok az én Bibliámat, talán bizony nem tetszene nektek. Azt mondanátok: Hogyhogy? Ez a pápa Bibliája? Egy ilyen régi, elnyűtt könyv? Vehetnétek nekem egy újat is, akár ezer eurósat is, mégsem kérném. Én szeretem ezt az öreg Bibliámat, ami életem felét végigkísérte. Látta az örömömet, felitatta könnyeimet: ez az én felbecsülhetetlen kincsem. Belőle élek és a világon semmiért nem válnék meg tőle”. Így kezdődik Ferenc pápa bevezetője a fiatalok Bibliájához. A levélformában megfogalmazott gondolatokban a hívő Jorge Mario Bergoglio személyesen vall a Biblia iránti szeretetéről.

Hány keresztényt üldöznek azért, mert van Bibliájuk

Ferenc pápa mindenekelőtt azt kéri, hogy ez a könyv, miután egy szuszra végigolvasták, ne végezze a könyvespolc hátsó soraiban, hogy belepje a por. Hogy aztán – folytatja keserűen – egy nap a gyerekeitek eladják a használt piacon. Nem: ennek nem szabad megtörténnie! Szeretnék mondani nektek valamit: ma még jobban üldözik a keresztényeket, mint az egyház kezdeteiben. Hogy miért? Azért üldözik őket, mert keresztet viselnek és tanúságot tesznek Krisztusról. Elítélik őket, mert van Bibliájuk. Nyilvánvalóan a Biblia egy rendkívül veszélyes könyv, annyira, hogy egyes országokban azt, akinek van Bibliája úgy kezelik, mintha kézigránátot rejtene a szekrényében.

A Biblia nem egy irodalmi mű, hanem tűz van benne

Mahatma Gandhi, aki nem volt keresztény, egyszer azt mondta: „Ti, keresztények olyan szöveget kaptatok, ami önmagában annyi dinamitot tartalmaz, hogy ezer darabra tudná robbantani az egész civilizációt, képes volna felforgatni a világot és elhozni a békét erre a háború dúlta bolygóra. Viszont úgy kezelitek, mintha egyszerűen egy irodalmi mű lenne, semmi több”. Mit is tartotok a kezetekben, tehát? Egy irodalmi remekművet? Régi és szép történetek gyűjteményét? – kérdi a pápa a fiataloktól. Ebben az esetben el kéne mondani annak a sok kereszténynek, akiket bebörtönöznek és megkínoznak a Bibliáért, hogy igazán ostobák és óvatlanok voltak, hisz csak egy irodalmi alkotásról van szó! Pedig nem, a fény, amely Isten Szavával érkezett a világba, soha nem fog kihunyni többé. Valami istenit tartotok a kezetekben: ez a könyv olyan, mint a tűz, Isten beszél benne. De ne feledjétek: a Biblia nem arra való, hogy föltegyék egy polcra, sokkal inkább arra, hogy kézbe vegyék és gyakran olvassák, minden nap, akár egyedül, akár társaságban.

Olvassátok társaitokkal a Bibliát, ne féljetek attól, hogy ferdén néznek rátok

Egyébként pedig – folytatja a pápa – társaitokkal együtt jártok sportolni, vásárolni, akkor miért is ne olvasnátok ketten, hárman, négyen együtt a Bibliát? Mondjuk a szabadban, a természetben, erdőben, tengerparton, este gyertyafénynél… meglátjátok, hogy nagy és felkavaró élmény lesz. Vagy talán attól féltek, hogy nevetségessé váltok a többiek előtt? Olvassátok figyelmesen, ne maradjatok meg a felszínen, mint egy képregénynél. Isten Szavát nem lehet egyszerűen végigfuttatni a szemünkkel. Ferenc pápa arra hívja a fiatalokat, hogy kérdezzék meg maguktól, mit üzen a Biblia a szívüknek. Csak így bontakozik ki Isten Szava teljes erejében, csak így alakíthatja át életünket teljessé és széppé.

Amikor a Bibliát olvasom, hagyom, hogy Jézus nézzen engem

Elárulom nektek, hogyan olvasom az én öreg Bibliámat – írja bizalmasan Ferenc pápa a fiataloknak. Sokszor fogom, olvasom kicsit, aztán félreteszem és hagyom, hogy az Úr nézzen engem. Nem én nézem Őt, hanem Ő néz engem: Isten tényleg ott van, jelen. És így hagyom, hogy megfigyeljen engem és érzem – nem ám holmi szentimentalizmusról van szó -, érzékelem legbelül, hogy mit mond nekem az Úr. Néha nem beszél: ilyenkor nem érzek semmit, csak ürességet, kongó ürességet… De aztán türelemmel várok, olvasok és imádkozom. Ülve imádkozom, mert fáj, ha térdelek. Van úgy olykor, hogy ima közben el is alszom, de ez nem számít: olyan vagyok, mint a fiú az apja közelében, és ez a fontos. Boldoggá akartok tenni? Olvassátok a Bibliát – írja még Ferenc pápa a fiataloknak szóló Biblia bevezetőjében.

(gá)








All the contents on this site are copyrighted ©.