Tagle bíboros: Az Irgalmasság Szentéve a legerősebb válasz az erőszakra

„Az Irgalmasság Istene” – ez a témája a római egyházmegyés papok lelkigyakorlatának, amely hétfőtől péntekig tart Luis Antonio Tagle bíboros vezetésével. A téma közvetlenül a küszöbön álló rendkívüli szentévhez kapcsolódik, amelyet Ferenc pápa hirdetett meg. A várva várt eseményről kérdezte a Vatikáni Rádió Tagle bíborost a Nemzetközi Karitász székházában, melynek a főpásztor az elnöke.

A szentév felhívás az egyháznak, hogy Isten irgalmasságát szolgálja

A fülöp-szigeteki bíboros elmondta, hogy nem érte meglepetésként a bejelentés a szentévről, mivel Ferenc pápa már péteri szolgálata megkezdésekor kiemelte a keresztény életnek ezt az aspektusát, vagyis Isten irgalmasságát. Az Irgalmasság Szentévének meghirdetése tehát egyfajta megerősítés volt a pápa lelki ösztönzésére, de egyben felhívás az egész egyház számára, hogy újragondolja spirituális, lelkipásztori és missziós életét, hogy eszközként szolgálhassák Isten irgalmasságának útját.

A jubileum világos válasz az irgalmatlan erőszakra

A párizsi tragikus események után még nagyobb szükségünk van az Irgalmasság Jubileumára, mivel minden erőszakcselekmény az irgalmasság hiányát bizonyítja. Ez az a misztérium, amely elnémít minket az erőszak láttán. Én személy szerint nem tudom fölfogni, hogyan képes egy ember, egy emberi lény ilyesmit tenni más ártatlan emberekkel. Nem akarok senkit elítélni, de számomra lehetetlen elképzelni – pusztán elképzelni is – hogyan képes egy szív eljutni oda, hogy ilyen dolgokat tegyen… milyen gondolatok és milyen lélek hatott erre a szívre? – kérdezte az interjúban Tagle bíboros, majd így folytatta: Egy szó jut ilyenkor eszembe: irgalom. Van-e irgalom ezekben a szívekben? A szentév egy válasz, egy világos válasz az irgalmatlan erőszakra mindenhol.

Vallásközi párbeszéd az irgalmasság jegyében

Ferenc pápa a Misericordiae Vultus, az Irgalmasság Arca – kezdetű bullájában, amellyel meghirdette a szentévet, leszögezi, hogy a jubileum nyitva áll a zsidók és a muzulmánok előtt is, mivel az irgalmasság Isten egyik fő ismertető jegye számukra is. Tagle bíboros erre reagálva elmondta, hogy véleménye szerint nem pusztán a zsidókra és a muzulmánokra igaz ez, ugyanis Ázsiában szinte valamennyi vallási hagyományban jelen van az irgalmasság. Gondoljunk a buddhizmusra, a hinduizmusra vagy a konfucianizmusra. A buddhista szerzetesek például minden reggel körbejárják a várost és ételt, ruhaneműt kéregetnek – nem maguknak, hanem a szegényeknek. Ebédkor pedig a buddhista szerzetesek nagy asztala mindenki előtt nyitva áll. A szerzetesek esznek utoljára: ez az irgalmasság! A fülöp-szigeteki bíboros reméli, hogy a szentévben a vallásközi párbeszéd nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szinten is az irgalmasságra összpontosul majd.

(gá)