A keresztény senki előtt ne zárja be az ajtót, magatartása legyen befogadó

Ferenc pápa csütörtökön a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szokásos reggeli szentmiséjén a nap olvasmányairól elmélkedett.

Jézus magatartása a befogadás

Szent Pál rómaiakhoz írt levelében azt sürgeti, hogy ne ítélkezzünk, és ne vessük meg a testvéreket. Az ilyen magatartás - a pápa szavai szerint - a csoportból való kizáráshoz vezet, a különbségtétel nem keresztény magatartás. Krisztus a Kálvárián szerzett áldozatával egybeköt, minden embert befogad az üdvösségbe. Az evangélium szavai szerint közelednek Jézushoz azok is, akiket kivetettek, akik kívül álltak, a bűnös emberek. Erre a farizeusok és az írástudók morgolódni kezdtek, ők is a kizárást, a különbségtételt szorgalmazták.  Azt tartják magukról, hogy ők tökéletesek, tisztelik a törvényt, amazok pedig bűnösök. Ha eltávolítunk közösségeinkből embereket, akkor a kizárás útján járunk. Kezdetben kis dologról van szó, ám ez a gyökere minden háborúságnak, minden katasztrófának, a háborúk is kizárással kezdődnek. Kizárás a nemzetközi közösségből, de a családból is és a barátok között is mennyi veszekedés van…A Jézus által mutatott és tanított út ennek éppen az ellenkezője, azaz a befogadás útja.

A befogadás ellenállást vált ki  

Nem könnyű befogadni az embereket, sokan vannak olyanok, akik ellenállnak és a megkülönböztetés magatartását választják. Jézus ezért elbeszéli az elveszett bárány és a fillérét elveszítő szegény asszony történetét. A pásztor és az asszony is minden erejükkel keresik azt, ami elveszett. Amikor megtalálják teli vannak örömmel. Mennek és elmondják a szomszédoknak, barátoknak a jó hírt: „Megtaláltam, befogadtam.” Ez Isten befogadó magatartása azokkal szemben, akik kizárnak, ítélkeznek, elkergetik az embereket. Ez nem kell, ez sem kell és ez sem és így szépen kialakítanak egy kis csoportot,  megalkotják saját környezetüket. Ez egyfajta dialektika a kizárás és a befogadás között. Isten azonban mindenkit befogadott az üdvösségbe.

A kizárás miatt egy napon meg kell jelennem Isten ítélőszéke előtt

Jézus ugyanazt teszi, mint az Atya, aki arra hívta Őt, hogy üdvözítsen. Keres és befogad minket, hogy egy család legyünk. Gondolkozzunk el ezen és legalább a mi kis környezetünkben ne ítélkezzünk. Ne zárjunk ki senkit életünkből, szívünkből, mosolyunkból, imáinkból és ha úgy adódik mondjuk egy jó szót. Ferenc pápa Szent Pál szavaival zárta gondolatait: „Mindnyájan megjelenünk Isten ítélőszéke előtt …tehát mindegyikünk magáról ad számot Isten előtt.” Kérjük a kegyelmet, hogy olyan férfiak és nők legyünk, akik a higgadt óvatosság jegyében mindig a befogadó magatartást követjük. Nem zárjuk be az ajtót senki előtt és szívünk mindig nyitott. Tetszik, nem tetszik, de a szívem nyitva áll. Adja meg az Úr ezt a kegyelmet – ezekkel a szavakkal zárta homíliáját Ferenc pápa a csütörtök reggeli szentmisén.

(ik)