Általános kihallgatás: a Nostra Aetate zsinati dokumentum 50. évfordulója

„Vallásközi” általános kihallgatásra került sor szerdán délelőtt a Szent Péter téren a Nostra Aetate zsinati nyilatkozat 50. évfordulója alkalmából. Ez a dokumentum foglalkozik a katolikus egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatával. Ferenc pápa vágya volt, hogy így emlékezzenek meg róla. A Szentatya találkozott az évfordulóra szervezett  nemzetközi konferencia különböző vallású résztvevőivel. A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa szervezte a rendezvényt együttműködésben a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsához tartozó a Zsidósággal való vallási kapcsolatok Bizottságával a Pápai Gergely Egyetemen. A vallásközi általános kihallgatás alkalom volt arra, hogy köszönetet mondjanak az elmúlt 50 év során végzett párbeszéd eredményeiért és kérjék az Úr áldását a további útra.

Ajánljátok fel a betegségből fakadó fájdalmakat Jézusnak

Az előrelátható esős idő miatt két helyszínen zajlott az audiencia. A betegek a vatikáni VI. Pál kihallgatási teremben követték óriáskivetítőkön. Velük a kihallgatás előtt találkozott a Szentatya. Humorosan megjegyezte köszöntve őket: nem azért vagytok itt, mert börtönbe dugtunk benneteket, hanem mert rossz az idő és esik az eső. Buzdította őket, hogy ajánlják fel a betegségből fakadó fájdalmakat Jézusnak. Kérjék a kegyelmet tőle, hogy a szomorúság és a fájdalom közepette ne veszítsék el a reményt, amely örömet ad. Elimádkozták közösen az Üdvözlégy Máriát, megáldotta őket és kérte, hogy imádkozzanak érte.

A Szent Péter téren körbejárt pápamobilján a hívek között. Ahogy lenni szokott, Ferenc pápának ez alkalommal is az ég áldásában volt része. A kihallgatás idejére elállt az eső.

A katolikus egyház és a nem keresztény vallások kapcsolata

A katolikus egyház és a nem keresztény vallások kapcsolata nagyon közel állt Boldog VI. Pál pápa szívéhez. A II. Vatikáni Zsinat végét megelőző Pünkösdkor létrehozta a Titkárságot a nem keresztényekért, amely ma a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa. Ferenc pápa hálával és szeretettel köszöntötte a különböző vallású csoportokat. Emlékeztetett, hogy a II. Vatikáni Zsinat az elmélkedés, a párbeszéd és az ima rendkívüli ideje volt annak érdekében, hogy az egyház megújítsa önmagáról és a világról alkotott képét. Az idők jeleinek olvasata volt az aggiornamento (megújulás) jegyében, hűek maradva az egyház hagyományához és a mai idő embereinek történetéhez.

A Nostra Aetate k. nyilatkozat üzenete mindig aktuális

A Nostra Aetate k. nyilatkozat üzenete mindig aktuális – állapította meg Ferenc pápa és néhány pontját kiemelte: a népek növekvő kölcsönös függése; az élet, a szenvedés, a halál értelmének keresése, amely kérdések mindig elkísérik utunkat; az emberiség közös eredete és sorsa; az emberi család egyedülálló mivolta; a vallások, mint Isten és az Abszolút keresése a különböző etnikumokon és kultúrákon belül; az egyház jószándékú és figyelmes tekintete a vallások felé: nem utasít el semmit, ami szép és igaz bennük; az egyház elismeréssel tekint minden vallás híveire, értékelve spirituális és morális elkötelezettségüket; az egyház nyitott a párbeszédre mindenkivel, ugyanakkor hű az igazsághoz, amelyben hisz, kezdve attól, hogy a mindenkinek felkínált üdvösség eredete Jézusban, az egyetlen üdvözítőben van, és hogy a Szentlélek működik, aki a béke és a szeretet forrása.

Az egymás megismerése, a tisztelet és a kölcsönös elismerés az út

Ezt követően a pápa áttekintette az elmúlt 50 év kezdeményezéseit a vallásközi párbeszéd terén, kiemelve néhány eseményt. Külön hálát adott Istennek azért az igazi átalakulásért, amely a keresztény-zsidó kapcsolatok terén létrejött. Az ellenségekből és idegenekből barátokká és testvérekké váltunk. A Zsinat a Nostra Aetate nyilatkozatában kijelölte az utat: igent mondott a kereszténység zsidó gyökereinek újra felismerésére, és nemet mondott az antiszemitizmus minden formájára, elítélt minden sértést, diszkriminációt és üldözést, amely abból fakadt. Az egymás megismerése, a tisztelet és a kölcsönös elismerés az út, amely különösen is él a zsidókkal való kapcsolatokra vonatkozóan, hasonlóképpen áll a más vallásokkal való kapcsolatokra is. A muzulmánokkal kapcsolatban emlékeztetett, hogy utalnak Ábrahám atyaságára, prófétaként tisztelik Jézust, tisztelik a Szűzanyát, Máriát, várják az ítélet napját és imádkoznak, alamizsnát osztanak és böjtölnek.

A kölcsönös tisztelet a feltétele és ugyanakkor a végcélja a vallásközi párbeszédnek

A párbeszéd, amelyre szükségünk van, legyen nyitott és tiszteletteljes, mert akkor lesz eredményes. A kölcsönös tisztelet a feltétele és ugyanakkor a végcélja a vallásközi párbeszédnek. Tisztelni kell a másik jogát az élethez, a fizikai integritáshoz, az alapvető szabadságokhoz, vagyis a lelkiismereti, a gondolkodási, a szólás- és a vallásszabadsághoz.

Működjünk együtt egymással, a jóakaratú emberekkel

A világ ránk tekint, hívőkre és arra buzdít minket, hogy működjünk együtt egymással, a jóakaratú emberekkel, akik nem tartoznak semmilyen valláshoz. Számos területen van erre lehetőség, pl. a béke, az éhezés, a nyomor, a környezeti válság, az erőszak, a korrupció, az erkölcsi züllés, a család, a gazdaság, a pénzügyek és mindenekelőtt a remény válsága témában. Nekünk hívőknek nincs receptünk ezekre a problémákra, de van egy nagy erőforrásunk: az ima. Ez egy kincs, amelyből saját hagyományaink szerint meríthetünk, hogy kérjük az ajándékokat az emberiség számára.

A vallásközi párbeszéd jövőjét illetően az első dolog, amit tennünk kell, hogy imádkozunk egymásért

Az erőszak és a terrorizmus miatt elterjedt a gyanú és a vallások elítélése. Bár egyetlen vallás sem mentes a fundamentalista és szélsőséges elhajlások veszélyétől egyéni és csoport szinten (vö. Beszéd az amerikai Kongresszushoz, 2015. szeptember 24.), a pozitív értékekre kell tekinteni, amelyeket megélnek és felkínálnak, amelyek a remény forrásai. A bizalmas tiszteleten alapuló párbeszéd a jó magvait eredményezheti, amelyek a barátság és az együttműködés csírájává válhat sok területen. Ezek közé tartozik a szegények, a kicsik, az idősek szolgálata, a migránsok befogadása, a kirekesztettekre való figyelem. Együtt haladhatunk az egymás és a teremtett világ iránti gondoskodás terén. Az Irgalmasság rendkívüli szentéve kitűnő alkalom arra, hogy együtt munkálkodjunk a szeretet cselekedetei területén. Végül Ferenc pápa hangsúlyozta: a vallásközi párbeszéd jövőjét illetően az első dolog, amit tennünk kell, hogy imádkozunk egymásért.

Felhívás Pakisztánért és Afganisztánért a földrengés után

A szerdai általános kihallgatás végén a Szentatya felhívással fordult a világhoz. Lelki közelségének adott hangot a pakisztáni és afganisztáni nép iránt, amely országokat erős földrengés rázta meg. Számos áldozatot és súlyos károkat eredményezett. Imádkozzunk az elhunytakért és hozzátartozóikért, minden sebesültért és fedél nélkül maradtért. Kérjük Istentől a szenvedés enyhítését és a bátorságot a balszerencse közepette. Ne hiányozzon testvéreinknek konkrét szolidaritásunk – kérte Ferenc pápa.

(sv)