Pápa: A helyi gazdasági fejlődés a megoldás a nagy globális modellekkel szemben

Torinóban október 13-16. között tartják a Helyi gazdasági fejlődés III. világfórumát a város önkormányzatának szervezésében. A tanácskozásra levelet küldött Ferenc pápa. Az ENSZ Millenniumi Célkitűzései és Fejlesztési Napirendje (Agenda) keretében a Fórum célja, hogy előmozdítsa a helyi gazdasági fejlődést, mint a globális terv megvalósításának eszközét. Továbbá elősegíti a helyi kormányzás bevált politikai gyakorlatainak megosztását a világban a fenntartható társadalmi, környezeti és gazdasági fejlődés érdekében. A torinói konferencia kiemeli, hogy fontos olyan helyi politikát folytatni, amely képes megteremteni a legjobb együttműködést a közszféra, a civiltársadalom és a magánszektor között, amely válasz lehet a gazdasági világválságra. A helyi gazdasági fejlődésben rejlő lehetőségek motorját jelenthetik a gazdaságról, fejlődésről illetve a föld és az emberek közötti kapcsolatról alkotott eltérő gondolkodásmódnak.

Az új ENSZ Napirend akkor valósul meg, ha mindenkinek hozzáférést enged a nélkülözhetetlen anyagi és szellemi javakhoz

A helyi gazdasági fejlődés tűnik a legmegfelelőbb válasznak a kihívásokra, amelyeket a globalizált és gyakran eredményeiben kegyetlen gazdaság állít elénk – írja levelében Ferenc pápa. Az új ENSZ Napirend akkor valósul meg, ha mindenkinek hozzáférést enged a nélkülözhetetlen anyagi és szellemi javakhoz. Ezek közé tartozik a saját otthon, az emberhez méltó és a rendesen megfizetett munka, a megfelelő táplálkozás és ivóvíz, a vallásszabadság, valamint a lelki és nevelési szabadság. Az egyetlen módja annak, hogy ezeket a  célkitűzéseket valóban és véglegesen megvalósítsuk, ha helyi szinten teszünk érte.

A helyi gazdaság a valóban szabad gazdaságok és vállalkozások megteremtésének egyik legjobb útja

A jelenlegi gazdasági világválság megmutatta, hogy a gazdasági döntések, amelyek a fejlődést mindenki számára úgy akarják megvalósítani, hogy fogyasztásra ösztönöznek és a profitot kívánják állandóan növelni, ami nem fenntartható a globális gazdaságban. Hozzá kell tenni, hogy ez önmagában erkölcstelen is attól a pillanattól kezdve, hogy peremre szorít minden kérdést, amely felveti, hogy igazságos-e és, hogy valóban a közjó javát szolgálja-e – állapítja meg Ferenc pápa. A politikai és gazdasági viták összpontosítsanak arra, hogy miként lehet az etikai kritériumokat bevonni ezekbe a rendszerekbe és döntésekbe. Az alapvető hangsúly a helyi gazdaságon van. Úgy tűnik, hogy ez lehet az etikai különbségtétel illetve az igazán szabad gazdaságok és vállalkozások megteremtésének egyik legjobb útja. Legyenek igazán szabadok az ideológiáktól, a politikai manipulációktól és mindenekelőtt a mindenáron akart profit törvényeitől és az üzlet állandó kiterjesztési vágyától, hogy valóban mindenki szolgálatában álljanak és vonják be a kirekesztetteket a társadalmi életbe.

A keresztény társadalmi gondolkodás javaslatokat és irányvonalakat fogalmazott meg a világgazdaság számára

A keresztény társadalmi gondolkodás olyan gazdaságelemzést kínált fel, amely a helyi környezetből kiindulva javaslatokat és irányvonalakat fogalmazott meg a világgazdaság számára. A laicista társadalmi gondolkodás nagyrésze is, bár különböző előfeltevésekből, de hasonló következtetésekre jutott. Ferenc pápa utalt Giuseppe Toniolo, Don Sturzo alakjára és XIII. Leó pápa Rerum novarum k. enciklikájára, továbbá Ernst Friedrich Schumacher neves művére: A kicsi szépre. Végül a Szentatya annak a reményének adott hangot, hogy a torinói Fórum hozzájárul a helyi fejlődés megerősítéséhez és ösztönzést nyújt mindenekelőtt a nagy globális modellek megreformálásához.

(sv)