Isten jelen van a nagyvárosok szmogjában is: Ferenc pápa homíliája New York-ban

A pápa szeptember 25-i, pénteki programjának, egyben New York-i látogatásának utolsó állomása a Madison Square Garden sportcsarnokban bemutatott szentmise volt. A szertartást a Szent Patrik székesegyház kórusának közreműködése tett még méltóságteljesebbé. A világ egyik leghíresebb sportcsarnokát 1968-ban építették, majd 1991-ben újították fel. A 20 ezer ülőhelyes létesítmény számos sport- és kulturális esemény színhelye, de vendégül látja a Demokrata és a Republikánus Párt konvencióit is. Az Egyesült Államok legnépszerűbb arénája most több mint 20 ezer hívőt magába foglaló templommá változott, csakúgy, mint 1979-ben, amikor II. János Pál pápa kereste fel.

A Szentatya délután fél 6-kor érkezett meg elektromos autón a sportcsarnokba, ahol a lelkesen ünneplő tömeg köszöntötte. Kétszer körbejárta a térséget, hogy személyes kapcsolatot teremtsen a hívőkkel. Különösen a beteg gyermekeknél állt meg hosszabb időre.

A hívők a sötétségben is meglátják Krisztus világosságát

A pápa homíliájában Izajás próféta szavaihoz fűzte gondolatait: „A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát” (Iz 9,1). Isten népe minden korban arra kapott meghívást, hogy ezt a fényességet szemlélje, amely meg kívánja világítani a nemzeteket, be akarja ragyogni ennek a városnak minden sarkát, el akar jutni minden polgárához, az élet minden területére. A hívő nép egyik jellemzője, hogy képes a „sötétben” meglátni és szemlélni a Krisztus által elhozott fényességet. A próféta szavaival ma elmondhatjuk: a nép, amely a „szmogban” lélegzik és él, nagy fényességet látott, megtapasztalta az élet levegőjét.

A nagyvárosok multikulturális környezete nem könnyű kihívást jelent

A nagyvárosok rejtett gazdagság hordozói: kultúrák, hagyományok, nyelvek, öltözetek, ételek változatosságát gyűjtik egybe. Mintegy bemutatják, hogy az emberek milyen sokféle választ adtak az élet értelmére körülményeiknek megfelelően. Ugyanakkor elrejtik sokak arcát, akiknek látszólag nincs polgári joguk, vagy csak másodrendű polgárok. A nagyvárosok zaja elfedi sokak hangját, akiknek nincs joguk ahhoz, hogy a város lakói legyenek – idegenek és gyermekeik, akik nem járhatnak iskolába, nem részesülhetnek egészségügyi ellátásban, a hajléktalanok, a magányos idősek – mindazok, akik a járda szélére szorulnak fülsiketítő névtelenségben. A városkép részét alkotják, amely lassan természetes lesz szemünk és főleg szívünk számára.

A Jézusból fakadó remény megszabadít a közönytől

Annak a tudata, hogy Jézus továbbra is népével halad az egyetlen üdvtörténetben, reménnyel tölt el bennünket. Megszabadít az elszigeteltségtől, a közönytől, az üres kapcsolatteremtésektől, az elvont elemzésektől. Megszabadít a félelemtől, hogy kovászként hassunk környezetünkben, arra szólít, hogy a szmog közepette tekintsünk Istenre, aki továbbra is velünk halad városainkban.

Hogyan találjuk meg Istent, aki velünk él városaink szmogjában?

Hogyan találkozzunk Jézussal, aki mutikulturális városainkban él és működik?

Izajás próféta vezet és tanít bennünket. Jézust úgy mutatja be, mint „Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme” (Iz 9,5).

Csodálatos Tanácsadó – aki mindig azt javasolja tanítványainak, hogy félelem nélkül induljanak el a többiek felé, „menjetek és hirdessétek” az egész népnek szóló örömet.

Erős Isten – aki Jézusban lett Emmanuel, a velünk való Isten. Elvegyült dolgainkban, otthonainkban, mellettünk halad.

Örök Atya – akinek szeretetétől soha senki sem választhat el minket. Atya, akinek ölelése jó hír a szegényeknek, enyhülés a szenvedőknek, szabadulás az elnyomottaknak, vigasz a szomorkodóknak (vö. Iz 61,1).

A Béke Fejedelme – Osszuk meg másokkal a jó hírt, hogy Isten a mi Atyánk. Mellettünk halad, megszabadít a névtelenségből, egy üres, arctalan élettől, bevezet minket a találkozás iskolájába. Megszabadít a vetélkedéstől, az önreferenciától, hogy megnyíljunk a béke útjának. Annak a békének, amely a másik elismeréséből fakad, amely akkor éled fel szívünkben, amikor a rászorulókat testvérünknek tekintjük.

Isten városainkban él; az egyház városainkban él és kovászként mindenkivel el kíván vegyülni, mindenkit el akar kísérni, hirdetve Jézust, aki Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme.

„A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát” – és mi tanúskodunk erről – ezzel az üzenettel búcsúzott Ferenc pápa New York híveitől.

(vm)