Ferenc pápa Jézus irgalmas tekintetével és a kereszt jelével Holguínban

„Szeretnék egy kubai perifáriára kimenni”

Ferenc pápa kubai útjának két állomáshelye magától adódott: a főváros, Havanna természetesen első helyen és a Cobrei Szűzanya, a nemzetnek felajánlás centenáriumával Santiago de Cuba mellett. Még a tervezés fázisában Ferenc pápa maga állt elő egy kéréssel, miután áttanulmányozta az elődei kubai útjainak állomáshelyeit. Azt kérte, hogy mindenképpen szeretne kubai útja során egy olyan várost, egy olyan egyházmegyét felkeresni, ahol még nem jártak korábban pápák és ami valamiképp a számára oly fontos perifériát jelképezhetné. Így esett a választás Holguínra, a szigetország harmadik legnagyobb városára, ami földrajzilag is helyes döntés, hiszen a nyugati fekvésű Havanna és a keleti Santiago de Cuba között, mintegy összekötő kapocs.

Holguín város története, az egyházmegye helyzete

Holguín egyik legrégibb városa a szigetországnak, nevét alapítójáról kapta, a spanyol Garcia Holguín hajóskapitányról, aki 1545-ben kötött ki a közeli tengerparton. Mára Holguín a parkjairól és sétányairól is híres, a zene fővárosa, itt székel a kubai balett és egy műszaki egyetem. Közép-Amerika szerte híres és keresett a drogterápiás kórháza, a híres argentin Maradona futballista itt szokott le a kábítószerről.  

A holguíni egyházmegyét 1979-ben állították fel mint a közeli Santiago de Cuba szufragánsát. 1 millió 650 lakosának csupán 27 százaléka katolikus. A 28 plébániát és missziós állomáshelyet 23 egyházmegyés és 10 szerzetes pap látja el. Kuba egyik legnehezebb vidéke Holguín vallási szempontból, az egyház itt kisebbségben van és ez a perifériás helyzete vonzotta ide Ferenc pápát.

 Ferenc pápa Holguínban: szentmise a vértanú Szent Máté napján és a város megáldása

Ferenc pápa hétfőn reggel nyolckor hagyta el Havanna repülőterét és közel másfél órás utat követően érkezett az észak-keleti parton fekvő Holguín városába, ahol délelőtt fél tizenegy órakor mutatott be szentmisét Szent Máté vértanú apostol és evangélista emléknapján a város főterén.

Jézus tekintete túlnéz a hibákon, a látszaton, a bűnön, a tévedésen

Homíliájának gondolatait Máté meghívásának a történetéhez fűzte. Először Jézus tekintetéről szólt, arról a pillantásról, mely megrázta a honfitársaitól pénzt kisajtoló vámost. Ez a tekintet nyugodt, az irgalmasság tekintete, mely megnyitja a szívet, szabaddá teszi, meggyógyítja, új reményt és új életet ad. Jézus ugyanezt teszi velünk, akik szintén bűnösök vagyunk. Ránk veti  tekintetét, ő mindig előbb szeret bennünket, tekintetével ő már korábban tudja, mire is van szükségünk. Túlnéz a hibákon, a látszaton, a bűnön, a tévedésen. Képes tovább látni a társadalmi kategóriákon, mindig a lelkek mélyére tekint.

Jézus misszióra indító szavával ne álljunk meg a látszatnál, a politikailag korrektnél

Jézus irgalmas tekintetét meghívó szava követi: Kövess engem! – szól Máténak. A tekintet után a szó jön, szeretet után a misszió, a küldetés. Máté már nem ugyanaz, belülről változott meg, mert a találkozás Jézussal átalakította. Háta mögött hagyja a pénzváltó asztalkáját. Korábban ülve végezte adóbehajtó tevékenységét mások pénzéért, most Jézussal fel kell állnia, hogy adjon, hogy önmagát adja másoknak. Jézus ránézet Mátéra és Máté örömét találta szolgálatban. Jézus tekintette úgy megváltoztatta Mátét és társait, hogy most egészen másként néznek azokra, akiket korábban kihasználtak. Jézus tekintete missziós tevékenységet, szolgálatot, odaadást teremt. Szeretete meggyógyítja a rövidlátást és arra ösztönöz bennünket, hogy nézzünk tovább és ne álljunk meg a látszatnál, a politikailag korrektnél.

Engedjük, hogy átalakítson bennünket: a bűnös adóbehajtó álljon mások szolgálatába

Jézus tovább megy, megnyitja az utat és a követésére szólít fel, hogy lassanként hagyjunk fel előítéleteinkkel, mások és magunk megváltoztatásával szembeni ellenállásunkkal. Hitre buzdít bennünket, hogy képesek vagyunk adóbehajtókból szolgákká lenni. Engedjük, hogy az Úr ránk tekintsen az imádságban, az Eucharisztiában, a szentgyónásban, a testvéreinkben és az elhagyottakban. Tanuljunk meg az ő tekintetével nézni.

A templomok és papok gyér számára ellenére a missziós házak lendületével

Tudom – folytatta a pápa – hogy a kubai egyház mekkora erőfeszítéssel és áldozattal dolgozik azon, hogy elvigye Krisztus üzenetét a jelenlétét a legtávolabbi helyekre is. Ebben külön említést érdemelnek a missziós házak, melyek tekintettel a templomok és papok gyér számára, lehetővé teszik sokak számára a közös imát, az Ige hallgatását, a katekézist és a közösségi életet. Ezek az Isten jelenlétének apró jelei a városnegyedeitekben.

Végül a cobrei Szűzanya segítségét kérte, hogy tartsa anyai irgalmas tekintetét továbbra is a nemes kubai nép minden gyermekén és minden családján. Úgy őrizzen meg bennünket mindnyájunkat, ahogy megőrizte Jézust az ő szívében.               

Ferenc pápa a kereszt jelével megáldja Holguín városát        

A város nevezetes pontja a „La Loma de la Cruz”, a Kereszthalom. 261 méter magasan fekszik a város felett, tetejére 1790-ben Francisco Antonio de Alegría ferences szerzetes emelt egy hatalmas keresztet, mely Holguín jelképévé vált. 458 lépcsőn lehet feljutni a városból a keresztig, ahonnét gyönyörű kilátás nyílik a tengerre, a szigetországra és a parkok városára. Ferenc pápa hétfőn délután felkeresi a Kereszthalmot, koszorút helyez el a lábánál és megáldja innét a várost:

A hegy csúcsára helyezett Szent Keresztre tekintve kéri „a mindenható Istent, hogy világítsa meg a családok, a gyermekek, a fiatalok, a betegek és a szenvedők életét. Induljanak el Jézus nyomában, aki az egyetlen Út, amely az Istenhez vezet, és akinek a szeretete mindenkit magához vonz”.

Ferenc pápa hétfőn délután a Holguínból a közeli, mintegy 150 km-re fekvő Santiago de Cuba-ba repül, ahol a Nagy Szent Vazul szemináriumban vesz szállást.      

(vl)