A pápa beszéde az EU környezetvédelmi minisztereihez

A szerdai általános kihallgatás előtt Ferenc pápa a vatikáni VI. Pál kihallgatási teremben találkozott az Európai Unió környezetvédelmi minisztereivel, akik Rómában tanácskoznak. A megbeszélés beilleszkedik az ENSZ klímaváltozásról szóló konferenciájának előkészületei közé, amelyet november 30. és december 11. között tartanak Párizsban. A pápai találkozóra a küldöttséget Gian Luca Galletti olasz környezetvédelmi miniszter vezette.

Szolidaritás, igazságosság, részvétel

Ferenc pápa három alapelvre hívta fel a miniszterek figyelmét: a szolidaritásra, az igazságosságra és a részvételre. Hangsúlyozta, hogy a környezet a közösség java, az egész emberiség öröksége és mindenki felelőssége, ami hatékony együttműködést igényel a nemzetközi közösségen belül. A pápa emlékeztetett, hogy Párizsban a COP 21 találkozón a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek elfogadásával foglalkoznak majd.

Egyesíteni kell a környezeti pusztulás elleni küzdelmet a szegénység elleni harccal

Az első alapelv, a szolidaritás kapcsán a Szentatya figyelmeztetett, hogy a környezeti pusztulás miatt a legérzékenyebb személyek a szegények, akiket legjobban érintenek annak súlyos következményei. A szolidaritás annyit jelent, hogy hatékony eszközöket bocsátanak rendelkezésre, amelyek képesek egyesíteni a környezeti pusztulás elleni küzdelmet a szegénység elleni harccal. Számos pozitív tapasztalat létezik ezen a téren. Pl. a fejlődés és a megfelelő technológiák átadása, amelyek a legjobban felhasználják azokat az emberi, természeti, társadalmi és gazdasági erőforrásokat, amelyek helyi szinten rendelkezésre állnak. Ezáltal biztosítani tudják hosszú távon a fenntarthatóságot.

Komolyan szembe kell nézni az élelmiszerek pazarlásának súlyos problémájával

A második alapelv az igazságosság. A pápa utalt a „Laudato si” k. enciklikájára, amelyben az Észak és Dél közötti „ökológiai adósságról” szól. Ez a kereskedelmi egyensúlytalansággal van összefüggésben, amelynek ökológiai következményei vannak. Idekapcsolódik a természeti erőforrások aránytalan kitermelése, amelyet történelmileg néhány ország hajtott végre. Ezt a tartozást tiszteletben kell tartanunk – figyelmeztetett a pápa. Ezek az országok járuljanak hozzá ennek az adósságnak a rendezéséhez jó példával elöl járva. Komolyan korlátozzák a nem megújuló energiafogyasztást, erőforrásokat juttatva a rászoruló országoknak, hogy előmozdíthassák a fenntartható fejlődést elősegítő politikákat és programokat. Alkalmazzanak megfelelő erdőgazdálkodási, közlekedési, szemét-feldogozási módszereket. Komolyan szembe kell nézni az élelmiszerek pazarlásának súlyos problémájával, a körforgásos gazdaság (circular economy) modelljét előtérbe helyezve, valamint új magatartásformákra és életstílusokra buzdítva.

Nyitni kell a párbeszédre, amely az átfogó ökológiai szemléletből nyer ösztönzést

A harmadik alapelv a részvétel, ami feltételezi minden érintett szereplő bevonását, azokat is, akik gyakran a döntéshozatali folyamat peremére szorulnak. Nagyon érdekes történelmi pillanatot élünk most – állapította meg a pápa. Egyrészt a tudomány és a technológia korábban ismeretlen hatalmat adnak a kezünkbe. Másrészt ennek a hatalomnak a helyes használatához szükség van egy átfogóbb és befogadó szemlélet alkalmazására. Ehhez nyitni kell a párbeszédre, amely az átfogó ökológiai szemléletből nyer ösztönzést. Ez a „Laudato si” k. enciklika témája. Hatalmas kulturális, spirituális és nevelési kihívásról van szó. Szolidaritásra, igazságosságra és részvételre van szükség méltóságunk és a teremtett világ tiszteletben tartásához.

Párizsban megfelelő módon válaszoljanak a Föld és a szegények kiáltására

Ferenc pápa az EU környezetvédelmi minisztereihez szóló beszéde végén arra buzdította őket, hogy még intenzívebben dolgozzanak együtt, hogy Párizsban a remélt eredmények megszülessenek. A pápa saját és a Szentszék részéről nem hiányzik a támogatás ahhoz, hogy megfelelő módon válaszoljanak a Föld és a szegények kiáltására.

(sv)