Ferenc pápa üzenete a betegek világnapjára: a hit mélyebb értelmet ad a betegségnek

„Bízzuk magunkat az irgalmas Jézusra, miként Mária: Bármit is mond, tegyétek meg!” – ez a központi témája Ferenc pápa kedden közzétett üzenetének, melyet a Betegek 24. Világnapjára írt. A pápai dokumentum magja a kánai menyegző evangéliumi elbeszélése, amit a pápa az „egyház ikonjának” nevez. A Betegek Világnapját jövő évben Názáretben tartják, a Lourdes-i Boldogasszony emléknapján, február 11-én.

A hit a szenvedés és a betegség értelmezési kulcsa

„Miért éppen én?” – erre a betegséggel kapcsolatban oly sokszor felvetett kérdésre válaszol Ferenc pápa a Betegek Világnapjára írt üzenetében. A kérdés, főként súlyos betegség esetében merül fel azok lelkében, akik nagyon szenvednek. "A kérdés az ember lelke mélyét érinti, amikor az emberi létezés válságba kerül és az ember fellázad ellene”. „Könnyen meglehet, írja a pápai üzenet, hogy az ember enged a reménytelenség kísértésének, gondolván, hogy minden elveszett”. Ám éppen ezekben a nehéz pillanatokban mutatkozik meg az Istenben való hit pozitív lehetősége. A hit, noha nem szünteti meg a betegséget vagy a fájdalmat, mégis olyan értelmezési módot kínál, mellyel fel lehet fedezni annak a mélyebb értelmét, amit az ember megél. Ezt az „értelmezési kulcsot” Mária, Isten Anyja adja nekünk, aki ismeri az utat, mely mind közelebb visz Jézushoz.

Betegeket ápolni a hit szemeivel, Isten gyengédségét tükrözve

Ferenc pápa a betegekhez írt üzenetében a kánai menyegző történetét elemzi, melyet az „egyház ikonjának” nevez, középpontjában Jézus irgalmasságával, akit az apostolok közössége és az előrelátó és imádkozó Mária vesz körül. Mária megvigasztalja a gyermekeit, aki vigyázó és jóságos szemeivel törődik a betegekkel. Mária gondoskodásában visszatükröződik az Isten gyengédsége és ami eltölti azok lelkét is, akik a betegeket ápolják, akik érzik, hogy "a szükség kínja nagy" és a szeretet szemeivel tekintenek a világra.

Az imádság a szenvedőkért: gyógyulás és a szív békéje    

Ferenc pápa üzenetében megemlékezik az anyákról, akik ott állnak beteg gyermekeik ágya mellett: és szól a fiakról-lányokról, akik idős szüleiket gondozzák, de az unokákról is, akik nagyszüleikkel törődnek; ők mindnyájan a Szűzanya kezeire bízzák magukat.  Mit is kérjünk szenvedő szeretteink számára? – teszi fel a kérdést a pápa. Biztos, az egészséget, válaszolja meg azonnal, hiszen Jézus maga az Isten Országának a jelenlétét éppen a gyógyításokon keresztül mutatta meg. Ám van ennél valami nagyobb, kérjük a békét, az élet derűsségét, mely a szívben születik meg Isten ajándékaként.

A rászorulók szolgálata az embert Jézushoz teszi hasonlóvá

A pápai üzenet ráirányítja a figyelmet azokra a szolgákra, akik megtöltötték a hordókat vízzel, amit Jézus aztán borrá változtatott. Ők névtelen személyek, de nagyon sokat tanítanak nekünk, mert nagylelkűen engedelmeskednek a felszólításnak, azonnal  és jól megteszik azt, amit kértek tőlük, bármiféle panaszkodás vagy számítgatás nélkül. Ez azt mutatja nekünk, hogy Krisztus számít a mi közreműködésünkre, a készségünkre a rászorulók és a betegek szolgálatában. Lehet, hogy ez fáradságos és súlyos szolgálat, mégis az Úr azt átalakítja valami isteni dologgá, mert mások szolgálata Krisztushoz tesz bennünket hasonlóvá. Mi mindannyian lehetünk tehát kéz, kar és szív, mely segíti az Istent, hogy betöltse a sokszor láthatatlan csodáit és így kövessük Mária példáját. Jézus ugyanis mindig jobb borrá alakítja át az életünk vizeit.

Mozdítsuk elő a találkozás és a béke kultúráját a kórházakban  

Az irgalmasság közeli rendkívüli szentévére tekintve, a Szentföldön ünnepelt Betegek Világnapja és a térség két szerzetesnővérének múlt májusban szenttéavatott alakjai segíthetnek bennünket, hogy minden kórház legyen a találkozás és a béke kultúrájának látható jele és helye, ahol a betegség és a szenvedés, a szakmai és testvéri segítséggel karöltve, hozzájárulnak mindenféle korlát és megoszlás legyőzéséhez. Ferenc pápa betegek világnapi üzenete végül a Szűzanya segítségét kéri, fordítsa felénk irgalmas szemeit, különösen is a fájdalom pillanataiban.

(vl)