2015-08-17 13:05:00

Ferenc pápa vasárnapi Úrangyala imádsága az Élet kenyeréről


Augusztus 16-án vasárnap délben az Apostoli Palota dolgozószobája ablakából köszöntötte Ferenc pápa a téren összegyűlt zarándokokat.

Jézus azonosul a megtört és szétosztott kenyérrel, és a rá váró Áldozat „jelévé” válik.

„Ezeken a vasárnapokon a liturgia Jézusnak az élet kenyeréről szóló beszédét állítja elénk a János evangéliumából, amely kenyér ő maga, és ami egyúttal az Eucharisztia szentsége” – kezdte beszédét a pápa. „A mai szakasz (Jn 6,51-58) a beszéd utolsó részét hozza és megemlíti, hogy némelyek a tömegből megbotránkoztak, mert Jézus azt mondta: „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van és én feltámasztom az utolsó napon” (Jn 6,54). Érthető a hallgatóság meglepődése, Jézus ugyanis a próféták sajátos stílusát használja, hogy provokálja a népet – és bennünket is – a kérdéseivel és hogy végül egy döntést provokáljon ki tőlünk. Mindenekelőtt ami a kérdést illeti: mit jelent „enni Jézus testét és inni a vérét”? Ez csak egy kép, egy szófordulat, egy jelkép, vagy más, igazi valóságot jelöl?  A válaszhoz azt kell megérteni, mi történik Jézus szívében, miközben megtöri a kenyeret a kiéhezett tömegnek. Tudván, hogy meg kell halni értünk a kereszten, Jézus azonosul a megtört és szétosztott kenyérrel, és a rá váró Áldozat „jelévé” válik.

Amikor esszük őt, azzá válunk, ami ő maga

Ennek a folyamatnak a csúcspontja az utolsó vacsora, ahol a kenyér és a bor valóban Jézus testévé és vérévé válnak. Ez az Eucharisztia, amit Jézus pontos céllal hagy ránk: vagyis, hogy mi is egy lehessünk vele. Azt mondja ugyanis: „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad és én őbenne (Jn 6,56). Ez a „benne maradni”: Jézus bennünk és mi Jézusban. A közösség hasonlóvá válását jelenti: amikor esszük őt, azzá válunk, ami ő. Mindez igényli tőlünk az „igenünket”, a beleegyezésünket, hitbeli hozzájárulásunkat. 

Az Eucharisztia „emlékezet”, mely megvalósítja és jelenvalóvá teszi Jézus halása és feltámadása eseményét

Némelykor, a szentmise tekintetében, ez az ellenvetés adódik: „Mire is való a mise?” Akkor megyek a misére, amikor azt érzem, vagy jobban imádkozom egyedül”. Ám az Eucharisztia nem egy magán imádság vagy egy szép lelki tapasztalat, nem is csak egyszerű emlékezete annak, amit Jézus az utolsó vacsorán tett. Mi azt mondjuk, értsük jól, az Eucharisztia „emlékezet”, vagyis egy olyan mozzanat, mely megvalósítja és jelenvalóvá teszi Jézus halála és feltámadása eseményét: a kenyér valóban az értünk adott teste, a bor valóban az ő értünk ontott vére.

Az Élet kenyere ráhangol minket Jézus szívére, magunkévá tesszük döntéseit, gondolatait és magatartását

Az eucharisztia Jézus maga, aki teljesen odaadja magát nekünk. Táplálkozni Belőle és Benne lakni a szentáldozás révén, ha azt hittel tesszük, átalakítja az életünket, átalakítja adománnyá Istennek és a testvéreinknek. Ebből az „Élet kenyeréből” táplálkozni azt jelenti, hogy ráhangolódunk Jézus szívére, magunkévá tesszük a döntéseit, a gondolatait és a magatartását. Azt jelenti, hogy belépünk a szeretetének a dinamizmusába és a béke, a megbocsátás, a kiengesztelődés és a szolidáris megosztás emberei leszünk. Ugyanazt tesszük, amit Jézus tett.               

A mennyben Mária, a mi Anyánk vár ránk

Jézus ezekkel a szavakkal fejezi be a beszédét: „Aki eszi az én testemet, örökké élni fog” (Jn 6,58). Igen, igazi kapcsolatban élni Jézussal ezen a földön, eljuttat bennünket a halálból az életbe. A mennyben Mária, a mi Anyánk vár ránk, tegnap ünnepeltük éppen ezt a titkot. Ő nyerje el számunkra a kegyelmet, hogy tápláljon minket Jézus hitével az Élet Kenyere.

Köszöntések az Úrangyala imádság után

Az Úrangyala imádság után Ferenc pápa köszöntötte a római híveket és a téren megjelent  zarándokokat, közösségeket és fiatalokat. Külön üdvözölte a mexikói népviseletbe öltözött csoportot és azt a veronai ifjúsági közösséget, mely most Rómában időzik és így szerez tapasztalatot az örök Városról. Külön köszöntéssel fordult a pápa a Szalézi Ifjúsági Mozgalomhoz, mely Torinóban Bosco Szent János életének a helyein gyűlt össze, hogy megünnepelje születésének bicentenáriumát. Arra bátorítalak benneteket, hogy a hétköznapokban is éljétek meg az evangélium örömét, hogy reményt tudjatok teremteni a világban”. Végül mindenkinek jó vasárnapot kívánt, imákat kérve maga számára – zárta a vasárnap déli Úrangyala imádságát Ferenc pápa.

(vl)

      








All the contents on this site are copyrighted ©.