Életének 89. évében, augusztus 17-én, hétfőn reggel elhunyt Paskai László bíboros,
nyugalmazott esztergom-budapesti érsek. Szegeden született 1927. május 8-án. Apja
Paskai Ádám, anyja Ördög Mária. Egy fiútestvére van. 1945-ben a szegedi piarista gimnáziumban
érettségizett, és ezután augusztus 29-én Szécsényben belépett a ferences rend Kapisztrán
Szent Jánosról nevezett rendtartományába. A szerzetesrendben a Pacifik nevet kapta,
melynek jelentése: békés. A ferences rendben 1949. október 4-én tett örökfogadalmat.
Teológiai tanulmányait Gyöngyösön kezdte.
A rend szétszóratása után a nagyváradi egyházmegyéhez került, és tanulmányait Budapesten
a Hittudományi Akadémia hallgatójaként fejezte be, ahol 1952-ben teológiai doktori
címet szerzett.
Budapesten szentelték pappá 1951. március 3-án. Ezután Szegeden püspöki szertartó
volt. 1955-ben Szegeden a szeminárium prefektusa és a teológiai főiskola tanára, 1962-ben
a szeminárium spirituálisa; 1965–1969 között Budapesten a Központi Papnevelő Intézet
spirituálisa, 1973-tól rektora volt. Közben 1965–67 között a Hittudományi Akadémián
a filozófia megbízott tanára, 1967–1978 között nyilvános rendes tanára volt.
VI. Pál pápa 1978. március 2-án címzetes bavagalianai püspökké és veszprémi apostoli
kormányzóvá nevezte ki. Püspökké szentelése 1978. április 5-én Veszprémben történt.
Szentelője Lékai László bíboros, esztergomi érsek, társszentelői Kádár László érsek
és Kisberk Imre püspök voltak. Püspöki jelmondata: In virtute spiritus / A lélek erejében (Lk
4,14). 1979. március 31-én veszprémi megyéspüspökké nevezték ki. II. János Pál pápa
1982. április 5-én utódlási joggal kalocsai koadjutor érsekké nevezte ki.
1986. június 30-án, Lékai László bíboros halála után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
elnökévé választották meg, e tisztséget 1990. szeptember 17-ig töltötte be. Az esztergomi
érseki székre való kinevezése 1987. március 3-án történt, így Magyarország prímása
lett. 1988. június 28-án II. János Pál pápa bíborossá kreálta, és címtemplomául kijelölte
a római Corso d’Italián levő Avilai Szent Teréz-templomot. Rómában 1988-tól tagja
volt a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának,
a Justitia et Pax Pápai Tanácsnak és a Kánonjogi Kódex hiteles értelmezésével foglalkozó
pápai bizottságnak.
1988. augusztus 20-án II. János Pál pápát a püspöki konferencia nevében lelkipásztori
látogatásra hívta meg, amely 1991. augusztus 16–20. között történt meg. 1989-től volt
tagja a Keleti Egyházak Kongregációjának. 1989 májusában Kárpátalján tett látogatást,
elindította a helyi római katolikus egyház újjászervezését, majd 2002. március 27-én
a Szentszék megyéspüspökséggé szervezte ezt a területet, melynek első püspöke Majnek
Antal. Mindszenty József földi maradványait Mariazellből hazahozatta, és 1991. május
4-én újratemette az esztergomi bazilika altemplomában, majd 1994-ben elindította boldoggá
avatását.
Amikor az Állami Egyházügyi Hivatal 1989-ben megszűnt, és kihirdették az úgynevezett
harmadik magyar köztársaságot, akkor nagyobb mozgásteret biztosítottak az egyháznak.
A Szentszékkel folytatott megbeszélések értelmében 1990-ben megújult a vatikáni diplomáciai
kapcsolat, és Angelo Acerbi nuncius hazánkba érkezett. II. János Pál pápa lelkipásztori
céllal 1991-ben hazánkba látogatott. A Szentatya 1993-ban a Hungarorum gens kezdetű
rendeletében a magyar egyházmegyéket átszervezte, így az eddigi esztergomiból Esztergom-Budapesti
Főegyházmegye lett. Még ebben az évben az érsekség átköltözött Budapestre.
Paskai László 1994. július 3–9. között, Magyarországon a II. Vatikáni Zsinat után
elsőként megszervezte az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Zsinatot. Több templomot
szentelt föl: 1987-ben a budapest-pünkösdfürdői Boldog Özséb-templomot, 1994-ben Budapest-Kőbányán
a Szent György-templomot és Budapest-Kelenföldön a Szent Gellért-templomot, 1995-ben
Újpest-Káposztásmegyeren a Szentháromság-templomot, 1996-ban Budapest-Lágymányoson
a Magyar Szentek templomát, valamint a Budapest-Zoborhegy téri Regnum Marianum-templomot,
2000-ben Budapest-Pestszentlőrincen a Szent Margit-templomot, valamint Budapest-Rákoskeresztúr-Madárdombon
a Szent Pál-templomot, 2001-ben Budapest-Soroksár-Újtelepen a Fatimai Szűzanya-templomot.
Több egyházmegyei és országos egyházi ünnepség szorgalmazója volt. Nagyszabású ünnepségsorozatot
rendeztek a határokon átívelően Szent Adalbert tiszteletére, a millenniumot a Szent
Korona Esztergomba vitelével ünnepelték meg. A Vatikán és egyes országok szorosabb
kapcsolatát kifejező vatikáni kiállítások sorában a magyar egyház az elsők közt vehetett
részt 2001-ben. 2002. december 7-én II. János Pál pápa elfogadta a 75. évét betöltött
bíboros lemondását,
Paskai László ekkor a főegyházmegye apostoli adminisztrátora lett, e szolgálatot
2003. január 11-ig látta el. 2003. március 23-án Batthyány-Strattmann László boldoggá
avatási szentmiséjén II. János Pál pápa mellett koncelebrált.
Nyugdíjba vonulása óta Esztergomban, a Simor János Nyugdíjas Papi Otthonban lakott,
és ahol tudott, segített a lelkipásztorkodó papságnak és utódának, Erdő Péter bíborosnak.
2008. október 23-án Esztergom díszpolgárává választották.
Erdő Péter bíboros elődjére, Paskai Lászlóra emlékezik
Megrendülten értesültünk Paskai László bíboros úr haláláról. Nehéz években vezette
az Esztergomi, majd az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyét, olyan időszakban, amikor
megváltozott az ország és az egyház egész élete. Ez az az időszak, amikor a rendszerváltozással
új intézményes lehetőségek nyíltak az egyházak előtt is, amikor hazatértek Mindszenty
bíboros úr hamvai, és újratemették Esztergomban. Ez az időszak, amikor kétszer is
pápalátogatásra került sor Magyarországon: először 1991-ben, aztán 1996-ban. Ez az
időszak, amikor rengeteg új egyházi intézmény kezdhette meg ismét a munkáját. Olyan
idők voltak azok, amelyek mindenkitől állóképességet, nyitottságot, új ötleteket kívántak.
Olyan személyes tulajdonságokat kívántak, amelyek valóban különlegesek. Paskai bíboros
úr egyébként tanárként, filozófiatanáromként is emlékezetes és kedves személyisége
volt a felnövekvő papi nemzedékek történetének. Szemináriumi elöljárói munkájában
éppen úgy, mint tanári tevékenységben, azt hiszem, nagyon sok szép emléket hagyott
sokakban.
Paskai László bíboros a hit embere volt, a legfontosabbnak tartotta az egyházmegye
életében az Oltáriszentség és a Szűzanya tiszteletét. Minden elsőcsütörtökön és -szombaton
közös imádságot tartott a papi és szerzetesi hivatásokért, a magyar ifjúságért és
a családokért. Különösen szívén viselte a kárpátaljai misszió ügyét.
Nagyon kedves és közvetlen volt a nyugalomba vonulása után is. A papok nagyon szerették,
részt vett az egyházmegye közös eseményeiben, méltósággal és szeretettel viselte az
évek terhét, a fokozódó betegségek terheit is. Tudtuk ugyan, hogy már súlyosan megromlott
az egészsége, mégis váratlanul ért bennünket halálának a híre. Szeretettel őrizzük
az emlékét, imádkozunk érte mindannyian: egyházmegyénk és a magyar egyház számára
a gyásznak, az együtt érző szeretetnek és az emlékezésnek az alkalma lesz augusztus
22-én, szombaton délelőtt fél 11-kor az esztergomi bazilikában bíboros prímásunk temetése.
Forrás: Magyar Kurír, 2015. augusztus 17.
All the contents on this site are copyrighted ©. |