Brazília: a diakónus-szolgálat központi szerepe az egyházban

„Nagyra értékelt a diakónusoknak az egyház számára végzett fontos szolgálata és köszönet családjaiknak, akik együttműködnek ennek a feladatnak az ellátása érdekében.” Így ír Jaime Spengler, Porto Allegre érseke, a brazíliai püspöki konferencia megszentelt élet bizottságának elnöke üzenetében, amelyet augusztus 10-re Szent Lőrinc, a diakónusok védőszentje ünnepére küldött.

A diakónusi hivatás Isten ajándéka

A levélben a főpásztor kiemeli a diakónusi szolgálat fontosságát az egyházban. Emlékeztet, hogy a diakónusi szolgálat az apostolok ideje óta jelen van. Ilyen értelemben a II. Vatikáni Zsinat által visszaállított állandó diakonátus jelentős tényező a helyi egyházakat alkotó különböző közösségek életében. Spengler érsek emlékeztet, hogy a diakónusi hivatás Isten ajándéka, ezért be kell fogadni, értékelni kell és egyben előmozdítani is. A diakónus által a püspökkel szeretetközösségben betöltött szolgálat nagylelkű válasz erre az ajándékra az egyház érdekében.

A diakónus tanúságot tesz a szeretet élő jelenlétéről az egész egyházban

A Porto Allegre-i érsek a figyelmet arra a sajátos tanúságtételre összpontosítja, amely a diakónusok hivatása a társadalomban és arra a hozzájárulásra, amelyet a családi életnek nyújtanak. Mindezt a szolgálatukat jellemző kettős szentségi dimenzió jegyében teszik. A diakónus tanúságot tesz az élő szeretet jelenlétéről az egyházban és hozzájárul Krisztus testének építéséhez egységbe hozva az elveszetteket, elősegítve a közösségérzést és a családias lelkületet – utal az érsek a brazil egyháznak az állandó diakonátusra vonatkozó előírásaira. A diakónus küldetése az, hogy elinduljon a különböző vallású, fajú, társadalmi osztályú emberek felé, mindenki szolgájává téve önmagát, ahogy Jézus is cselekedett.

(sv)