Felfedezték "az új Földet" Egyedül vagyunk a mindenségben?

Szabó Ferenc SJ cikkimertetése

A múlt héten bejárta a világot a szenzációs hír:

Új, a Földhöz hasonlító bolygót fedezett fel a Kepler űrtávcső a Tejútrendszerben – jelentette be a NASA, az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala magyar idő szerint csütörtök este. A sajtótájékoztatót nagy várakozás előzte meg, sokan Föld 2.0-ként, illetve a Föld unokatestvéreként emlegetik a bolygót, ahol akár az élet kialakulásához is alkalmasak lehetnek a körülmények. Eljutni oda azonban a mostani technológiával lehetetlen, számításaink szerint 24,7 millió évet emésztene fel az odaút.

 A Föld idősebb unokatestvére, a Kepler-452b bolygó a napjától való távolsága alapján hasonlít a Földhöz

A NASA oldalán csütörtök este élőben mondták el a szakemberek azt, amit eddig tudnak a bolygóról. A Föld idősebb unokatestvére, a Kepler-452b bolygó a napjától való távolsága alapján hasonlít a Földhöz, de annál jóval idősebb, 6 milliárd éves. Az elnevezés onnan ered, hogy az ottani naprendszer a Kepler-452 nevet kapta korábban.

Akár alkalmasak lehetnek a körülmények az élet kialakulásához

A szakemberek úgy becsülik: kőzetbolygóról van szó, és hőmérséklete kellően alacsony ahhoz, hogy folyékony víz lehessen a felszínén, ezáltal pedig akár alkalmasak lehetnek a körülmények az élet kialakulásához. Utóbbival kapcsolatban azonban egyelőre nem tudni biztosat. Valószínűsítik, hogy vulkánok is lehetnek a felszínén, sőt, akár fotoszintetizáló növények is, mivel a Földre érkező napsütéshez hasonló fényviszonyok vannak ott. A most felfedezett bolygó tíz százalékkal több energiát kap a napjától, mint a Föld, és 385 nap alatt kerüli meg a csillagát. A Földhöz képest körülbelül 60 százalékkal nagyobb, és kétszer súlyosabb. (HVG)

Az új tudományos felfedezéssel foglalkozik az Osservatore Romano vasárnapi (július 26-i) számában a Vatikáni Csillagvizsgáló igazgatója, az argentin jezsuita José Gabriel Funes ilyen címmel: „Egyedül vagyunk a mindenségben?” A fiatal (szül. 1963-ban) asztronómus  2006 óta igazgatója a Castel Gandolfo-i Vatikáni Csillagvizsgálónak.

P. Funes meghívást kapott a NASA-központtól

P. Funes cikkében elmondja, hogy néhány héttel ezelőtt meghívást kapott a NASA-központtól, hogy tartson előadást az univerzum jövőjéről. Látogatása alkalmával abban a kiváltságban volt része, hogy találkozhatott a Kepler missziója team-jével, és  a Kepler űrtávcső kutatócsoportjának vezetője, William Borucki kedvesen elmagyarázta neki az új bolygó felfedezését, így első kézből értesült a szenzációs tudományos felfedezés történetéről.

Ha például holnap megérkezik a marslakók expedíciója

A jezsuita vatikáni csillagász sokakkal felteszi a kérdést: „Egyedül vagyunk a mindenségben, avagy a Naprendszeren kívüli exobolygókon is léteznek élőlények? Kuriózumként  utal Ferenc pápa 2014. május 12-i reggeli homíliájára (Szent Márta Házban), amikor viccesen feltette a kérdést: „Ha például  holnap megérkezik a marslakók expedíciója, és egyesek hozzánk jönnénk… Íme, a marslakók... Zöldek, hosszú orral és nagy fülekkel, ahogy a gyermekfestményeken látjuk…És egyik ezt mondaná: ’Én eljöttem, kérem a keresztséget?’ Mi történne?” – Így Ferenc pápa viccelődése.

Vannak más lakott világok

 De a vatikáni csillagász ezután tudomány- és filozófiatörténeti reflexiókba bocsátkozik.  A XIII. században Nagy Szent Albert már felvetette a görög filozófusok nyomán, hogy esetleg több világ létezik: az epikureusok a több világ mellett érveltek, Arisztotelész követői pedig az egy mellett. Nicolaus Cusanus, a XV. századi német bíboros, tudós úgy vélte, hogy vannak más lakott világok. Giordano Bruno, a fantasztikus és eretnek nézeteiről híres  olasz domonkos pedig (XVI. század) elfogadta a lengyel  Kopernikus heliocentrikus (Nap-központú) rendszerét, és azt átalakította a végtelen és örök univerzum víziójává, amelynek olyan csillagai vannak, mint a mi Napunk körülvéve lakott világokkal. G. Bruno bírálta Kopernikuszt, mivel megrekedt a matematikánál és nem dolgozott ki filozófiai víziót a világról. Bruno számára tehát a Föld hasonló a többi bolygóhoz, amelyeket „más Földeknek” lehet nevezni. Kevésbé ismert az olasz jezsuita csillagász, Angelo Secchi (+1878), a modern  asztrofizika egyik megalapítója, aki a Collegium Romanum (a  mai Pápai Gergely Egyetem őse) Csillagvizsgálójának igazgatója volt. Ő is foglalkozott a gondolattal, hogy vannak-e  más lakott világok is, és erről meg volt győződve.

A vatikáni csillagász, P. Funes cikkében ezután elmondja, hogy tejútrendszerünkben van száz milliárd csillag. Tekintve  az eddig felfedezett naprendszeren kívüli bolygók számát (nb. a NASA Kepler űrtávcsöve eddig 1030 olyan égitestet fedezett fel, amely exobolygónak tekinthető), valószínűsíthető, hogy tejútrendszerünk nagyszámú bolygója közül egyeseken lehetséges volt az élet kifejlődése. Még ha nem is tudjuk biztosan, hogy a „Föld” jelenség ritka vagy gyakori.

A lakott világok feltárása és leírása az ígérete és reménysége a Naprendszeren kívüli bolygók tudományos kutatásának

Majd egy világhírű szakembert, Sara Seager-t idézi: „Ha egyszer úgy találjuk, hogy  vannak más földek, amelyeken az élet jelei látszanak, végre teljessé válik a kopernikuszi fordulat, Földünk és az emberiség végső gondolati áthelyezése távolra az univerzum központjától. A lakott világok feltárása és leírása az ígérete és reménysége a Naprendszeren kívüli bolygók tudományos kutatásának.”

Türelemmel várjuk Isten meglepetéseit

A jezsuita csillagász így fejezi be az Osservatore Romanó-ban megjelent  cikkét: A megdöbbentő kutatások további eredményeit remélve  „mást nem tehetünk, mint türelemmel várjuk Isten meglepetéseit, aki a teremtéskor kijelentette: ’És látta Isten, hogy mindaz, amit alkotott, nagyon jó.’ (Ter , 31) Tudva, hogy Övé az első és az utolsó, a végleges szó.”

(szf)