A pápa megemlékezett a Bolíviában meggyilkolt P. Espinalról

Miután a Szentatya megérkezett szerdán délután Bolíviába, a repülőtéri fogadási ceremóniát követően rövid látogatást tett arra a helyre, ahol meggyilkolták P. Luis Espinalt. A jezsuita pap a jobboldali katonai diktatúra idején részt vett a társadalmi küzdelmekben és 19 napig éhségsztrájkot folytatott, amely során éjjel-nappal a bányászcsaládok mellett élt. A halálbrigádok gyilkolták meg 1980-ban.

Testvérünk olyan érdekek áldozata lett, amelyek nem akarták, hogy küzdjön a szabadságért

Ferenc pápa megemlékezett P. Espinalról. „Testvérünk olyan érdekek áldozata lett, amelyek nem akarták, hogy küzdjön a szabadságért. P. Espinal az Evangéliumot hirdette, amely zavart egyeseket és ezért megölték.” Ezt követően egyperces csendet és rövid imát kért a jelenlevőktől. Majd folytatta: „P. Espinal hirdette az Evangéliumot, amely elhozza a szabadságot és szabaddá tesz minket. Jézus elhozta Isten minden gyermekének a szabadságot és hirdette az Evangéliumot. Isten adjon P. Espinalnak örök nyugodalmat és világosságot. Nyugodjék békében.”

P. Espinal elítélte az emberi jogok tiszteletben tartásának hiányát

Basilio Bonaldi prelátus, fidei donum pap és a La Paz-i szeminárium oktatója nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak a meggyilkolt jezsuitáról. P. Luis Espinal a spanyolországi Barcelona közelében született 1932-ben. Irodalmat tanított Bolíviában és a jezsuita „Radio Fides”-nél dolgozott mint filmkritikus és moziszakértő. 1979-ben az „Aquí” hetilap igazgatójává nevezik ki. Az újság az emberek valós problémáival foglalkozott. Nagy bátorsággal kritizálta az éppen hatalmon levő kormányokat és elítélte az emberi jogok tiszteletben tartásának hiányát. Rendíthetetlenül hangsúlyozta minden személy emberi méltóságát és megértést mutatott azok iránt, akiknek nem hallani a hangját a társadalomban. A munkások védelmezése és a társadalmi küzdelmekben való részvétel, az éhségsztrájk üldözéséhez vezetett. Kezébe kerültek bizonyítékok a drogkereskedelemről, erősen bírálta García Meza tábornokot. Ez vértanúságához vezetett 2 nappal Romero érsek meggyilkolása előtt.

Ma egy kis emlékmű áll egy nagy kereszttel a helyen, ahol holttestét megtalálták

1980. május 21-én este moziba ment, hogy megnézzen egy, a kirekesztettekről szóló filmet. A moziból kilépve egy dzsipből kiszálló csoport elrabolta, 4 órán keresztül kínozták, majd 17 fegyverlövéssel életét vették. Holttestét arra a helyre vitték, ahol ma egy kis emlékmű áll egy nagy kereszttel. Itt állt meg Ferenc pápa útja során. P. Espinal temetésén a lakosság hatalmas számban vett részt, 70-80 ezer ember, amelyre korábban Bolíviában még nem volt példa.

Szeretnénk, ha Espinal atya alakját még jobban felfedeznék

Ferenc pápa látogatása az emlékhelyen felhívja a figyelmet az egész egyházban nemcsak a bolíviai, hanem a latin-amerikai vértanúkra is, akik nagyon sokan volt elsősorban a diktatúrák idején. Életüket áldozták az Evangéliumhoz való hűségükért, nem azért, mert politizáltak. Szeretnénk, ha Espinal atya alakját még jobban felfedeznék és valóban megtanulnák az emberek az igazság kimondását, és hogy ne legyenek olyanok, akik óvatosságból nem beszélnek vagy visszalépnek. Ez a téma nagyon közel állt Luis Espinal atya lelkéhez. Egyben felmagasztalja a katolikuslét egy formáját Bolíviában és az egész világon, vagyis azt, hogy mondjuk ki az igazságot az Evangéliumhoz hűen.

P. Espinal alakja ma is nagyon aktuális

P. Espinal alakja ma is nagyon aktuális. Nemcsak az egyházban, de az egész bolíviai társadalomban tiszteletnek örvend. Elismerik azok, akik az emberi jogokért küzdenek, akik meglátják benne a művészetek tisztelőjét, akik igyekeznek egy igazságosabb társadalmat építeni. Nemcsak a keresztények, katolikusok számára válik viszonyítási ponttá, hanem az egész bolíviai társadalom számára is. A szeretetközösség eleme ő minden bolíviainak – zárta interjúját Basilio Bonaldi prelátus, fidei donum pap és a La Paz-i szeminárium oktatója.

(sv)