Ferenc pápa beszéde Torinóban a dolgozókhoz a munka emberi méltóságáról

A pápa torinói látogatásának első programja a munka világának szólt, amely Torinóban is küzd a gazdasági válság következményeivel. Vasárnap reggel fél 9-kor a Szentatya a Királyi Palota előtti téren köszöntötte a munkásokat, a mezőgazdasági dolgozókat, a vállalkozókat, a fiatal munkanélkülieket, a munkanélküli segélyen élőket, az ideiglenes munkaviszonyban álló személyeket, együttérzéséről biztosítva őket.

A munka nem pusztán a gazdaság, hanem az ember és méltósága, társadalmi befogadása számára is fontos. Torinó történelmi hagyományainak megfelelően vonzó város a munkaerő számára, de ma mélyen sújtja a gazdasági válság: nincs munka, növekedtek a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek, sokan elszegényedtek, problémákkal kell szembenézniük a lakásviszonyok, az egészségügyi ellátás, az oktatás és egyéb elsődleges javak területén.

Könnyeket fakaszt annak a látványa, hogy embereket áruként kezelnek

A bevándorlás növeli a versengést, de ezért nem a bevándorlókat kell hibáztatni. Ők maguk is ennek a méltánytalan, leselejtező gazdasági életnek, valamint háborúknak az áldozatai. Sírásra késztet ezeknek a napoknak a látványa, amikor embereket áruként kezelnek – mondta Ferenc pápa.

Mondjunk nemet a „használd és dobd el elméletnek!”

Ezután felsorolta, mire mondjunk nemet: a leselejtezés gazdaságára, amely azt akarja, hogy törődjünk bele a mélyszegénységben élők társadalmi kizárásába. Ezeknek a személyeknek az aránya a lakosság 10%-át teszi ki Torinóban – mutatott rá beszédében Ferenc pápa. Kizárják a gyermekeket – a születési arány nulla -, kizárják az időseket és most a fiatalokat is, akiknek több mint 40%-a munkanélküli. Aki nem termel, azt kizárják a „használd és dobd el” szemlélet szerint.

Mondjunk nemet a pénz bálványozására, amely arra késztet, hogy mindenáron bekerüljünk azon kevesek közé, akik a válság ellenére meggazdagodnak, anélkül, hogy törődnének azokkal, akik nagy számban elszegényednek.

Mondjunk nemet a korrupcióra, amely olyannyira elterjedt, hogy már szinte normális magatartásnak tűnik.

Mondjunk nemet a maffiózus összejátszásokra, a csalásokra, a kenőpénzekre.

A 200 évvel ezelőtt született Bosco Szent János azt tanítja, hogy a legjobb módszer a megelőzés: a társadalmi konfliktusokat is meg kell előzni és ez az igazságosság útján történik.

Ebben a világméretű, globális helyzetben nem lehet pusztán várakozni a „fellendülésre”. A munka alapvető jog, ahogy ezt az olasz alkotmány már első cikkelyében kinyilatkoztatja. A gazdasági életet ne a tőke és a termelés érdekében, hanem a közjót szem előtt tartva szervezzék meg. A nők jogait különös erővel védelmezzék, mert ők viselik magukon a háztartás, a gyermekek, az idősek ellátásának nagyobb terheit és még ma is hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a munka területén is.

A pápa csatlakozik azokhoz a munkásokhoz és vállalkozókhoz, akik egy „társadalmi és nemzedéki egyezményt” sürgetnek. A lehetőségek és erőforrások rendelkezésre bocsátása a mindenkit érintő együttműködés távlatában, előfeltétele annak, hogy leküzdjék a jelenlegi válságot, új, az idők és a térség igényeinek megfelelő önazonosságot fejlesszenek ki. Meg kell újítani a nemzedékek közötti szolidaritást.

Csak a fiatalok és az idősek bevonásával lehet leküzdeni a válságot

A családról szólva a pápa rögtönzött szavakkal hangoztatta: ne feledjék a gyermekek és a nagyszülők által képviselt gazdagságot! A fiatalok jelentik az erőt a jövő számára, de a múlt emlékezete mutatja meg a követendő utat. A gyermekek és a nagyszülők egy nép gazdagságát és ígéretét alkotják. Teremtsenek szorosabb kapcsolatokat az oktatás és a munka világa között, csak így lehet megújítani a jövőbe vetett bizalmat, amely képes arra, hogy lendületet adjon Torinó és környéke jelentős potenciáljának.

Az Úr által adott remény erejében bátran építsék a jövőt!

Bátorság – ez a szó nem puszta retorika, nem türelemre és beletörődésre szólít fel. Éppen az ellenkezője: legyetek merészek, legyetek bátrak, haladjatok előre! Legyetek kreatívak, a mindennapok, a jövő kézművesei! Annak a reménynek az erejével, amelyet az Úr ad nekünk, és amely soha nem csal meg – fejezte be a munka világához intézett torinói beszédét Ferenc pápa, külön kérve a híveket, ne feledkezzenek meg imádkozni érte.

(vm)