Ferenc pápa vasárnapi Úrangyala imádsága: A jóság és a béke magja kihajt és felnő

„A mai evangélium két nagyon rövid példabeszéde az elvetett és magától növekvő magról és a nagy fává növekvő mustármagról szól” – kezdte beszédét Ferenc pápa. Jézus a földművelés világának képeivel mutatja be Isten szavának hatékonyságát és az Országának követelményeit.

Ha befogadjuk ezt a szót, biztosan meghozza gyümölcseit

Az első példabeszéd arra irányítja a figyelmet, hogy a földbe vetett mag magától ver gyökeret és növekszik, akár alszik, akár ébren van a földműves. A földműves bízik a mag saját benső erejében és a föld termékenységében. A mag az evangélium nyelvezetében Isten szavát jelképezi és annak termékenységét emeli ki. Ahogy a szerény magocska kifejlődik a földben, úgy működik a szava is Isten hatalmával az őt hallgató ember szívében. Isten a földjeinkre bízta szavát, vagyis mindnyájunk egészen konkrét emberségére. Bizakodóak lehetünk, mert Isten szava teremtő szó, és az a rendeltetése, hogy a mag „a kalászban telt szemmé” legyen. Ha befogadjuk ezt a szót, biztosan meghozza gyümölcseit, hiszen maga Isten adja a fakadást és a növekedést, mégpedig olyan utakon, amiknek nem tudunk mindig utánajárni és amiket nem ismerünk. Így értjük meg, hogy mindig Isten adja a növekedést az Országának – ezért is imádkozzuk oly sokszor, „Jöjjön el a te Országod” –, tehát ő adja a növekedést, az ember pedig az ő alázatos munkatársaként örömmel szemléli Isten teremtő tevékenységét és türelemmel várja a termést”.

Isten szava növekedést, életet ad

Ferenc pápa szabadon fűzte hozzá: „Isten szava növekedést, életet ad. Ezért most ismételten szeretnélek emlékeztetni benneteket annak fontosságára, hogy legyen nálunk az evangélium, a Szentírás. Tartsunk a kezünk ügyében, kisméretű evangéliumot a táskában, a zsebben és mindennap táplálkozzunk Istennek élő szavából: Olvassatok minden nap egy részt az evangéliumból, a Bibliából. Kérlek, sose feledkezzetek meg erről! Mert ez az az erő, amely elindítja bennünk Isten országának életét!”.

Bízva Isten szeretetének hatalmában

„A második példabeszéd a mustármag képét alkalmazza” – emelte ki a pápa.  „Bár a legkisebb mag, de élettel teli és minden kerti veteménynél nagyobbra nő. Ilyen Isten országa: emberi szempontból kicsiny és látszólag jelentéktelen valóság. Ahhoz, hogy részt kapjunk belőle, szegénynek kell lennünk szívünkben; nem saját képességeinkben kell bízni, hanem Isten szeretetének hatalmában; tetteinkkel nem a világ szemében kell fontosnak látszanunk, hanem Isten szemében kell értékesnek lennünk, aki az egyszerűeket és alázatosakat kedveli. Ha így élünk, Krisztus ereje rajtunk keresztül behatol a világba és a kicsinyt és egyszerűt olyan valósággá alakítja, amely a világ és a történelem egész tésztáját megkeleszti”.

Isten irgalmas szeretete adja a magnak a megérlelődést

Gyarló munkálkodásunknak, mely szemmel láthatólag csekély a világ problémáinak bonyolultságához képest, nem kell félnie a nehézségektől, feltéve, ha Isten munkálkodásába illeszkedik.  Az Úr győzelme biztos: szeretete a jóság összes létező magjának biztosítja azt, hogy kihajtson és felnövekedjen. Ez bizalommal és reménnyel tölt el minket mindazon drámák, igazságtalanságok és szenvedések ellenére, amelyekkel találkozunk. A jóság és a béke magja kihajt és felnő, mert Isten irgalmas szeretete adja neki a megérlelődést. A Szent Szűz, aki „termékeny földként” fogadta be az isteni szó magját, támogasson minket ebben a reményben, amely soha nem csal meg minket.

Köszöntések az Úrangyala után

Ferenc pápa az Úrangyala imádság után megemlékezett a véradók világnapjáról: „Több millió ember segít csendesen nehézségben lévő testvérein. Minden véradót illesse a nagyrabecsülésem, mondta, és különösen a fiatalokat hívom, hogy kövessék példájukat. Ferenc pápa a köszöntések között ezúttal egy magyar csoportot is üdvözölt: „Köszöntelek mindnyájatokat, kedves rómaiak és kedves zarándokok: plébániai csoportok, családok és társulatok. Különösen is köszöntöm a Debrecenből, Máltáról, Houstonból és a Panamából érkezett híveket, valamint az olaszországi hívek csoportjait is. A pápa üdvözölte még azt a csoportot is, mely az összes eltűnt személyekről emlékezik meg és imáiról biztosította őket. Végül utalt a csütörtökön megjelenő, a teremtett világ gondozásáról szóló enciklikájára. Arra kérte a híveket, hogy ennek az eseménynek hatására különösen figyeljenek saját térségeikben a környezet pusztulásának és helyreállításának helyzeteire. Ez az enciklika ugyanis mindenkihez szól: imádkozzunk, hogy mindenkihez eljuthasson üzenete, és mindenki növekedjék a felelősségben a közös otthon iránt, amelyet Isten mindnyájunkra bízott.

(vl)