Fagyos tél után virágzó tavasz – a pápa beszéde a boszniai elnökhöz

Ellen kell állnunk az uszító hangoknak, amelyek erőszakra és széthúzásra szólítanak; és föl kell ismernünk egymásban a közös emberi értékeket, amelyek összekötnek. A sötét viharfelhők végre elvonultak, most a béke és az igazságosság útján kell várnunk, hogy a fagyos tél után virágba boruljon a tavasz, amelynek már látszanak a jelei. Ferenc pápa ezekkel a szavakkal fordult szombaton délelőtt Bosznia-Hercegovina elnökségéhez a szarajevói elnöki palotában, miután meghallgatta a soros szerb elnök, Mlada Ivanić köszöntő szavait. A találkozót követően az elnöki palota előtt fehér galambokat engedtek el, az út mottójának jelképeként, amelyet a pápa elismételt az összegyűlteknek: Mir vama – Béke veletek.

Európa Jeruzsáleme a párbeszéd útján

Szarajevói útjának első hivatalos beszédében a Szentatya Európa Jeruzsálemének nevezte a boszniai fővárost, amely különböző kultúrák, nemzetek és vallások csomópontja. E szerepének úgy tud megfelelni, ha mindig új hidakat épít, a meglévőket pedig gondozza, hogy garantálja a baráti, biztos és civilizált kommunikációt. Kommunikálnunk kell ugyanis, fölismernünk a másik értékeit, kiemelni azt, ami összeköt. A különbözőségekben pedig lehetőséget kell látnunk a növekedésre a másik tiszteletben tartásával. Türelmes és bizakodó párbeszédre van szükség, hogy a múlt súlyos sebei begyógyuljanak és reménnyel tekintsünk a jövőbe; hogy félelem és neheztelés nélkül, szabad lélekkel nézzünk szembe a mindennapos gondokkal. A pápa örömmel jegyezte meg, hogy Bosznia-Hercegovina a háború és a konfliktus kultúrája után a találkozás kultúrájára váltott.

A béke és a párbeszéd zarándoka a pápa

Ferenc pápa elmondta: a béke és a párbeszéd zarándokaként érkezett Szarajevóba, 18 évvel előde, Szent II. János Pál történelmi látogatása után, amely mindössze két évvel a daytoni egyezmény után történt. Ma örömmel nyugtázza az elért eredményeket, és a megbékélés további lépéseire buzdítja e föld lakóit, amelyen horvátok, szerbek és bosnyákok élnek egymással századok óta. Bosznia-Hercegovina Európa szerves része, ezért mindaz, ami ott történik, érinti az egész kontinenst. A három etnikum békés és harmonikus együttélése, a muzulmánok, zsidók és keresztények közötti szívélyes és testvéri kapcsolatok jelentősége jóval túlmutat az ország határain. Az egész világ előtt tanúskodik arról, hogy lehetséges az együttműködés különféle etnikumú és vallású emberek között a közjó érdekében; hogy a kultúrák és hagyományok pluralizmusa eredeti és hatékony megoldásokat szülhet a problémákra; és hogy a legmélyebb sebek is begyógyulhatnak az emlékezet megtisztulási folyamatában, reményt adva az eljövendőnek.

A remény jelei: közös hang a gyűlölet kiáltása helyett

„Én ma láttam ezt a reményt azokban a gyermekekben, akiket köszöntöttem a repülőtéren – muzulmánok, ortodoxok, zsidók, katolikusok és más kisebbséghez tartozók – mind együtt voltak, örömmel! Ez a remény! Erre építsünk” – buzdított közvetlen szavakkal a Szentatya. Ellen kell állnunk azoknak a barbár hangoknak, amelyek minden különbözőségből alkalmat és ürügyet teremtenek az egyre vadabb erőszakhoz. Föl kell ismernünk közös emberi alapértékeinket, amelyek nevében lehet és kell együttműködnünk, építenünk és párbeszédet folyatnunk, amelyek nevében meg lehet és kell bocsátanunk és növekednünk. Így a különböző hangok kórusa nemes és harmonikus dalt szólaltathat meg a gyűlölet fanatikus kiáltásai helyett.

A politikusoknak az emberi személy alapvető jogainak tiszteletben tartásáért kell fáradozniuk, melyek közül kiemelkedik a vallásszabadsághoz való jog. Ezáltal lehetővé válik egy békésebb és igazságosabb társadalom építése, amelyben minden etnikumhoz, valláshoz vagy területhez tartozó állampolgár ugyanazon jogokkal vehet részt a közéletben és járulhat hozzá a közjóhoz.

A katolikus egyház támogatja a megújulási folyamatot

A katolikus egyház az imán, hívei és intézményei tevékenységén keresztül részt vesz Bosznia-Hercegovina anyagi és erkölcsi újjáépítésében. Osztozik örömeiben és aggodalmaiban, kiáll a szegények és rászorulók mellett, követve az Isteni Mester, Jézus példáját és tanítását. A Szentszék örömmel üdvözli az elmúlt években történt előrelépéseket az együttműködés, a párbeszéd és a szolidaritás útján. Tudatában van annak, hogy a béke és egymás kölcsönös meghallgatása egy civilizált és rendezett együttélés során elengedhetetlen feltételei a valódi és tartós fejlődésnek. Ferenc pápa végül a boszniai elnökséghez intézett beszédében a béke és a jólét ajándékát kérte Istentől Szarajevó és egész Bosznia-Hercegovina számára.

(gá)