Lélekszobrász: pápai üzenet Néri Szent Fülöp születésének 500. évfordulójára

Május 25-én, hétfőn kezdődött és 2016. május 26-ig tart a jubileumi év, amely Néri Szent Fülöp születésének 5. centenáriumára emlékezik. A szent által alapított világi papok kongregációja, az oratoriánusok (Congregatio Oratorii) római fő templomában, a Chiesa Nuovában számos kezdeményezés várja az érdeklődőket, többek között lehetőség nyílik idegenvezetővel meglátogatni a templomot, illetve Szent Fülöp szobáit (előzetes bejelentkezés e-mailben: [e-mail]).

Lélekszobrász, Róma apostola

Ferenc pápa a jubileum alkalmával üzenetet küldött a Néri Szent Fülöp Oratóriumai Szövetség általános helytartójának, P. Mario Alberto Avilésnek, melyben a szentet a lelkek szobrászának nevezte.

Néri Szent Fülöp 1515. július 21-én született Firenzében, majd hatvan éven át az Örök Városban szolgált, így kiérdemelte a Róma apostola címet. Lényét mélyen áthatotta személyes kapcsolata Jézus Krisztussal, és ez hajtotta őt arra, hogy a rá bízott lelkeket Jézushoz vezesse. Ez a szoros kötelék az Úr Jézussal az oratóriumból, az imádság helyéből gyökerezett, melyet élénk és örömteli lelki élettel töltött meg. Imádság, Isten szavának hallgatása és az arról való beszélgetés, a szentségek vételére való méltó felkészülés, a szentek életének megismertetése és a szegények iránti szeretetszolgálat jellemezte az oratóriumot.

A pásztor a népével együtt halad

Szent Fülöp apostolkodásának köszönhető többek között, hogy a lelkek üdvéért tett erőfeszítés újra az egyház egyik fő tevékenységévé vált. Újra ráébredtek arra, hogy a pásztoroknak a néppel kell lenniük, hogy vezessék és támogassák az embereket a hitben. Fülöp sokaknak adott lelki iránymutatást, hirdette az evangéliumot és kiszolgáltatta a szentségeket, melyek közül a gyóntatás igen kedves volt szívének. Szeretettel és odaadással formálta, faragta a lelkeket, akár a szobrász vésőjével a márványt, és ebben segítette őt személyes vonzereje, emberséges, derűs, szelíd és könnyed természete.

Öröm és bizalom jellemezte

Képzési módszerében több dolgot egyesített: a bensőséges és magányos imádságot a közösségi imával, az aszketikus bűnbánatot az örömmel és a játékos derűvel, Isten igéjének szenvedélyes hirdetését a meghatottság elnémulásával. Igazi lelki atyaként cselekedett mindig: bízott az emberekben, kerülte a komor stílust, ünnepi és örömteli lélekkel állt hozzá mindenhez. Meg volt győződve arról, hogy a kegyelem nem nyomja el a természetet, hanem gyógyítja, megerősíti és tökéletesíti azt.

Néri Szent Fülöp ragyogó példája az egyház állandó küldetésének a világban. A felebaráthoz való hozzáállása, az Úr szeretetéről és irgalmáról való tanúskodás követendő modellé teszi őt püspökök, papok, szerzetesek és világi hívek számára egyaránt – írja üzenetében a pápa.

Az oratoriánusok ma is legyenek az imádság emberei

Követőihez, az oratoriánusokhoz fordulva a Szentatya azt kérte, hogy ne elégedjenek meg egy középszerű élettel: legyenek az imádság emberei, és tanúságtételükkel vonzzák Krisztushoz az embereket. Manapság, főként a fiatalok világában – akik oly kedvesek voltak Szent Fülöpnek – nagy szükség van olyan személyekre, akik imádkoznak és képesek megtanítani az imádkozást másoknak is. A Krisztussal való találkozás, az Eucharisztia ünneplésének öröme hassa át az oratoriánus közösségeket és apostolkodásukat egyaránt – olvassuk még Ferenc pápa üzenetében, amelyet Néri Szent Fülöp születésének 500. évfordulója alkalmából írt.

(gá)