Ferenc pápa beszéde az Olasz Püspöki Konferencia közgyűléséhez

Május 18-tól 21-ig, hétfőtől csütörtökig tart az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) 68. közgyűlése, melyet az „Evangelii gaudium” apostoli buzdítás befogadásának kiértékeléséről tartanak a vatikáni szinódusi teremben. A közgyűlés nyitónapján hétfő délután Ferenc pápa beszédet intézett a CEI közgyűlése tagjaihoz. Mindenekelőtt „megköszönte a választott témát, mert a jelen történelmi pillanatában, amikor a csapásokról és üldöztetésekről szóló hírek elbátortalanítanak bennünket, a mi keresztény és püspöki felelősségünk arra indít, hogy szembe menjünk az árral, és a föltámadt Úr örömének és reményének legyünk a tanúi. Feladatunk e nehéz helyzetben a bátorítás a próféta szavával: „Vigasztalódjál, vigasztalódjál én népem! Jézus is arra hív bennünket, hogy a föld sója és a világ világossága legyünk!”.

Egyházias fogékonysággal körültekinteni

„Ma azonban, amikor az „Evangelii gaudium” apostoli buzdításról beszéltek, inkább hallgatni szeretnélek benneteket, ötleteiteket, kérdéseiteket. Az én látásmódom és távlatom ugyanis – magyarázta a pápa – nem csak Olaszországra vonatkozik, hanem globális jellegű, és főként abból a megszámlálhatatlanul sok találkozásból fakad, melyben részem volt ebben a két évben, a püspökkari konferenciákkal. Ezeken a találkozásokon az egyházi fogékonyságot hangsúlyoztam, vagyis hogy öltsük magunkra Krisztus érzéseit, alázatát, szenvedélyét, irgalmát, egészen konkrétan Krisztus szeretetét”. „Az egyházias fogékonyság megkívánja, hogy ne legyünk félénkek és jelentéktelenek a köz vagy egyéni korrupció elterjedt gondolkodásmódjának megcáfolásában és legyőzésében. Ez az egyházias fogékonyság megkívánja azt is, hogy jó pásztorként védjék meg Isten népét az ideológiai gyarmatosítástól, melyek elveszik az ember identitását és méltóságát. Az egyházias fogékonyság továbbá megnyilvánul a lelkipásztori döntések meghozatalában és olyan dokumentumok kidolgozásában, melyek ne elméleti és elvont tanítást képviseljenek, hanem Isten népéhez szóljanak a konkrét körülmények között.

Világiakat az őket megillető helyekre!

Ferenc pápa külön kiemelte a világiak nélkülözhetetlen szerepvállalását. A megfelelő keresztény képzettséggel rendelkező világiaknak nincs szükségük pilóta-püspökre vagy  pilóta-prelátusra, hogy politikai, gazdasági, szociális és törvényhozói szinten betölthessék az egyházban az őket megillető küldetésüket, hanem igazi pásztor-püspökökre van szükségük. Ez az egyházias fogékonyság végül a püspök és papjai közötti kollegialitásban és közösségben nyilvánul meg.

Erősíteni a kollegialitás szellemét

A pápa kiemelte, hogy a világ némely részén meggyengült a kollegialitás szelleme, akár lelkipásztori, akár gazdasági pénzügyi síkon. Sokszor hiányzik a készség befogadni az ötleteket és javaslatokat, ennek a jele például, hogy olyan konferenciák születnek, ahol a szokásos dolgokat ismételgetik, narkotizálják, elbódítják így a keresztény közösséget, ahelyett, hogy a Szentlélek sugallta távlatok felé haladnának.

Összevonni az elöregedett erőket

Az egyházias fogékonyság hiányaként említette a pápa, hogy sokszor hagyják meg- és túlöregedni a szerzetesházakat, monostorokat és kongregációkat, olyannyira, hogy azok már nem tudják többé képviselni az alapítók karizmáját. Miért nem gondoskodnak arról, hogy összevonják őket? Ez egy világméretű probléma az egyházban – hangsúlyozta a pápa.

Itt azonban megállok, mert csak néhány példát szerettem volna adni az egyházias fogékonyságról, mely az utóbbi időben meggyengült a világméretű válságok következtében. A közelgő Irgalmasság szentéve adjon erőt felfedezni és termékennyé tenni Isten irgalmát, amivel hivatásunk megvigasztalni korunk embereit. Ez tehát csak egy bevezető volt, most titeket illet megtenni az észrevételeiteket és kérdéseiteket az „Evangelii gaudium”-ról és mindarról, amit kérdezni akartok” - zárta felszólalását Ferenc pápa a CEI közgyűlésén.

Mintegy 400 küldött vett részt a közgyűlésen, köztük Udvardy György pécsi megyéspüspök is, aki 1990 és 93 között Rómában végezte posztgraduális teológiai tanulmányait. Ferenc pápa a tanácskozás végén mind a 400 résztvevővel külön-külön kezet fogott, majd végül házigazdaként és utolsóként hagyta el a szinódusi termet.      

(vl)