Ferenc pápa homíliája az igaz szeretetről csütörtök reggel a Szent Márta házban

Ferenc pápa a csütörtök reggeli homíliájában az igazi szeretet kettős kritériumáról beszélt: „tettekben valósuljon meg és irányuljon a másikra, ne szigetelődjék el”.

Az igazi szeretet konkrét és állhatatos   

Jézus a napi evangéliumban arra szólítja fel a tanítványokat, hogy „maradjanak meg az ő szeretetében”. Két alapvető szempont létezik – hangsúlyozta a pápa – melynek segítségével meg tudjuk különböztetni az igaz szeretetet a hamis szeretettől. Az első azt mondja, hogy a szeretet tettekben öltsön testet és ne annyira szavakban, hiszen a Mester is intette az övéit: „nem azok, akik mondják „Uram, Uram!”, mennek be az Országba, hanem akik teszik az Atya akaratát”.  A szeretet nem egy tévéfilm, nem fantázia, hanem konkrétum, valóság. Nem is egy pillanatnyi fellelkesültség mert az igazi szeretet néha fájdalmas, elég csak a keresztjét hordozó Jézusra gondolni. Az igazi szeretetnek a művei a Máté evangélium 25. fejezetében olvasható, ez az utolsó ítélet forgatókönyve. Enni, inni adni, felruházni, meglátogatni…, ez mind konkrétum! A kereszténység kezdetének egyik első eretneksége éppen az a gnosztikus gondolat volt, mely egy távoli Istenről szólt, minden konkrétum nélkül. Ellenben az Atya szeretete konkrét, elküldte a Fiát, aki testet öltött.

Az igaz szeretet másik arca: közli, továbbadja önmagát

Az igaz szeretet másik arca – folytatta a pápa –, hogy közli, továbbadja önmagát. Nem marad elszigetelt, hanem ugyanazt az utat követ, ami az Atya és a Fiú között létezik, ami egy valóságos kommunikáció, melyet a Szentlélek művel. „És a klauzúrás szerzetesek?” – lehetne felvetni a kérdést, jelezte a pápa. De hiszen ők kapcsolatot tartanak, de még mennyire, az Úrral és azokkal is, akik csak egy jó szóért is jönnek hozzájuk! Az igazi szeretet nem tud elszigetelődni. Ha mégis elszigetelődik, az már nem szeretet, hanem az én-nek egy spirituális formája, önmagába zárva, mely a saját hasznát keresi. Összefoglalva: Jézus szeretetében megmaradni azt jelenti, hogy cselekszünk, párbeszédben az Istennel és a társainkkal. Igen, bár ez egyszerű, mégsem könnyű. Hiszen az önzésünk, a saját érdekünk megkísért bennünket.

Az igazi szeretet örömöt ad és senki nem veheti el

Végül mit mond az Úr azoknak, akik megmaradnak az ő szeretetében? – kérdezett ismét a pápa. „Ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek és így örömötök teljes legyen” – válaszolta Jézussal. Az Úr, aki megmarad az Atyja szeretetében, örömteli. Öröm ez, de sokszor együtt jár a kereszttel, mégis olyan öröm, melyről ő maga mondja nekünk: „senki nem veheti el tőletek”. „Add nekünk, Urunk ezt az örömet, melyet a világ nem tud megadni nekünk!” – zárta homíliáját Ferenc pápa.

(vl)