Az Egyház legyen szókimondó - Ferenc pápa hétfői homíliája

Az Egyház útja a szókimondás útja: szóvá tenni a dolgokat szabadságban – hangsúlyozta Ferenc pápa április 13-án, hétfőn reggel, a Szent Márta Házban bemutatott szentmisén. Emlékeztetett továbbá arra, hogy amint azt az apostolok is megélték Jézus feltámadása után, csak a Szentlélek képes megváltoztatni magatartásunkat, életünk történetét, és eltölteni bennünket bátorsággal. Ferenc pápa homíliájának kiindulópontja Péter és János mondata az Apostolok Cselekedeteiből: „Mi nem hallgathatunk arról, amit láttunk és hallottunk” (ApCsel 4,20).

Teljes bátorsággal hirdetni Isten szavát

Péter és János miután egy csodát tettek, börtönbe kerültek, és a papok megfenyegették őket, hogy ne beszéljenek többet Jézus nevében. Azonban ők folytatták, és amint visszatértek testvéreikhez, buzdították őket, hogy bátorsággal hirdessék Isten Igéjét, majd együtt kérték Istent, hogy tekintsen az őket ért fenyegetőzésekre, és adja meg szolgáinak, hogy teljes bátorsággal hirdessék Isten szavát – foglalta össze Ferenc pápa az első olvasmány beszámolóját.

A parrézia, az a bizonyos szókimondó beszéd

„Az Egyház üzenete ma is a szókimondás és a keresztény bátorság útjának üzenete. Ennek a két egyszerű, tanulatlan embernek – ahogy a Szentírás írja – volt bátorságuk. Az eredeti szónak sok jelentése lehet: bátorság, szókimondás, a felszólalásra való szabadság, az, hogy nem félünk kimondani a dolgokat – a parrézia, az a bizonyos szókimondó beszéd.”

Krisztust hirdetni nem reklám

A Szentatya ezután áttért a nap evangéliumi szakaszára, a Jézus és Nikodémus közti „kissé titokzatos” párbeszédre, amelyben az újjászületésről esik szó.

A pápa az evangéliumi szakasz kapcsán is kiemelte, hogy „a valódi főszereplő ebben a történetben is maga a Szentlélek, hiszen Ő az egyetlen, aki képes megadni nekünk a bátorság kegyelmét, hogy Jézus Krisztust hirdessük.”

„És ez az igehirdetésre való bátorság az, ami megkülönböztet minket az egyszerű prozelitizmustól. Amit mi teszünk, az nem reklám annak érdekében, hogy több tagja legyen lelki közösségünknek, nem? Erre nincs szükség, ez nem keresztény. Amit a keresztény tesz, az bátor igehirdetés. És Krisztus üzenete provokál a Szentlélek által – ez az az ámulat, amely előrevisz bennünket” – hangsúlyozta a pápa.

„Amikor Jézus az újjászületésről beszél, azt magyarázza, hogy a Szentlélek az, aki megváltoztat minket, Ő, aki bárhonnan jöhet, mint a szél: halljuk zúgását. Csak a Szentlélek képes megváltoztatni életünk történetét és hovatartozásunkat.”

A bátorság kegyelem, amelyet a Szentlélek ad

A Szentlélek adja meg ezt az erőt ezeknek az egyszerű és tanulatlan embereknek, mint Péter és János, megadja nekik az erőt, amellyel a végső tanúságtételig, a vértanúságig hirdetik Jézus Krisztust – mondta a pápa.

„A keresztény bátorság útja kegyelem, amelyet a Szentlélek ad. Sok út van, amelyen járhatunk, olyanok is amelyek egyfajta bátorsággal töltenek el bennünket. Nézd, milyen bátor döntést hozott! Nézd a másikat, milyen jól eltervezte, megszervezte a dolgokat, milyen ügyes! És mindez segít, de csak eszköze egy ennél még nagyobb dolognak: a Léleknek. Ha a Lélek nincs, nem tudunk véghez vinni sok mindent – sokat dolgozunk, de nem érünk el semmit” – hangsúlyozta a Szentatya.

Beszédében végül arra emlékeztetett, hogy az Egyház Húsvét után a Szentlélek befogadására készít fel minket. „Jézus halála és feltámadása misztériumának ünneplése során megemlékezhetünk az egész üdvösségtörténetről és kérhetjük a Szentlélek kegyelmét, hogy adja meg nekünk az igazi bátorságot Krisztus hirdetésére” – zárta homíliáját a pápa.

(vt)