Panama: Obama-Castro találkozó – a vatikáni államtitkár is jelen van

Az USA elnöke Barack Obama és Raul Castro kubai államfő április 10-én, pénteken találkoznak Panamában az amerikai kontinens csúcstalálkozóján. Történelmi eseményről van szó, amely 53 év után feloldja a Washington és Havanna között befagyott kapcsolatokat. A várt találkozót megelőzte John Kerry amerikai és Bruno Rodriguez kubai külügyminiszter megbeszélése. Az esemény vigíliáján az amerikai külügyminisztérium azzal a kéréssel fordult az elnökhöz és a szenátushoz, hogy törölje Kubát a nemzetközi terrorizmust támogató országok listájáról. A csúcstalálkozón részt vesz egy szentszéki küldöttség is Pietro Parolin bíboros államtitkár vezetésével, aki a résztvevőknek elviszi Ferenc pápa üzenetét.

A Papi Kongregáció prefektusa Kubába látogat

Az enyhülés jegyében július 8-án napi repülőjáratokat indítanak Floridából Kubába. Az amerikai, kubai és vatikáni diplomácia összefüggésében jelentős tény, hogy a csúcstalálkozón részt vesz Pietro Parolin bíboros államtitkár is. A kubai püspöki konferencia főtitkára bejelentette, hogy a Papi Kongregáció prefektusa Beniamino Stella bíboros április 22-28. között látogatást tesz a szigetországban a főpásztorok meghívására.

 A pápák kubai látogatása is elősegítette a változást

„Obama nemcsak Kubához, de egész Dél-Amerikához fordul a csúcstalálkozón. Ez a lépése beilleszkedik a 2009-ben Latin-Amerika irányába meghirdetett új viszony kialakításába” – nyilatkozta a Vatikáni Rádiónak Giuseppe Mammarella amerikanisztika tanár, a Stanford Egyetem nyugalmazott docense. „Kuba és az Egyesült Államok között a normalizálódás 2006-ban kezdődött el, amikor Fidel Castro lemondott és átadta hatalmát öccsének, Raulnak. A pápák látogatása is elősegítette a változást. II. János Pál 1998-ban, XVI. Benedek 2012-ben utazott a szigetországba. A kubai kormány lemondott az állami ateizmusról és lehetővé tette a szabad külföldre utazást. Az egyik oka annak, hogy Kuba a 60-as években a Szovjetunióhoz közeledett az amerikai embargó volt. Ettől kezdve a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok a két ország között megszűntek. Kuba a jelenlegi normalizálódási folyamattól amerikai befektetéseket vár, amelyre a gazdasági helyzet és az alacsony életszínvonal miatt nagy szüksége van.

(sv)