Ima Európáért: keresztény gyökerekre kell építeni a kontinenst

A vatikáni Teuton-temető Szűz Mária-templomában tartották április 8-án, délután az Európáért szóló imát. Az alkalmat IV. Károly császár, a Német-Római birodalom uralkodója megkoronázásának 660. évfordulója adta. A kezdeményezést a Cseh Köztársaság szentszéki nagykövetsége indította, hogy megemlékezzenek a csehek egyik leghíresebb történelmi alakjáról és elmélkedjenek Európa keresztény gyökereiről. A szertartás végén közszemlére helyezték a három korona másolatát, amellyel IV. Károlyt életében megkoronázták.

IV. Károly keresztény értékekre építette birodalmát

A cseh királyt 1355-ben Rómában koronázták a Német-Római birodalom császárává. Vlk bíboros, prágai nyugalmazott érsek szerint „IV. Károly nagyon irgalmas ember volt, aki nagy tisztelője volt Szent Vencelnek. A politikai szempontból akkor megosztott, de a keresztény hitben egységes Európában a császár a spirituális egység jele volt. Keresztény értékekre építette birodalmát. Szorosan együttműködött az egyházzal ezen a téren. Az egységet csak szilárd és spirituális értékekre lehet építeni Európában. Ez az aktualitása ennek a nagy történelmi alaknak, aki cseh, de egyben európai is.”

Európa spiritualitása előzze meg Európa technikai eredményeit

Angelo Sodano bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánja az ima üzenetéről elmondta, hogy folytatni kell a fejlődést, amely Isten nagy ajándéka és az ember nagy vívmánya. Folytatni kell az előrehaladást a kultúrában, a nemzetközi együttműködésben, de megtartva az egységet, amely jelentős volt az évszázadok során. Európa spiritualitása előzze meg Európa technikai eredményeit.

A kontinens anyanyelve a kereszténység

Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke Európa keresztény gyökerei kapcsán Goethét idézte, aki szerint a kontinens anyanyelve a kereszténység. „Különböző nyelveken beszélünk, de az alapvető nyelv, amivel kifejezzük magunkat a jelképek, a jellegzetességek keresztény eredetűek. Ezt a dicső örökséget kell hangsúlyozni, ami nemcsak vallási, hanem mélyen kulturális is.” 

Megemlékeztek IV. Károly alakjáról a művészet, a kultúra világa iránti figyelme, gazdasági és urbanisztikai intézkedései miatt is, nemcsak polgári, de egyházi szempontból is. Prága városában ő alapította Közép-Európa első egyetemét.

Itt jegyezzük meg, hogy IV. Károly leánya, Luxemburgi Margit I. Lajos magyar király első felesége volt.

(sv)