Ferenc pápa magisztériuma: szegények és a teremtett világ védelme

Integrál ökológia és a remény horizontja: Ferenc pápa magisztériuma figyelmet szentel a szegényeknek és a teremtett világnak. Ez volt a témája annak a nagyböjti konferenciának, amelyet március 5-én tartottak Írországban, a maynoothi Szent Patrik Pápai Egyetemen az ír püspöki konferencia karitatív szervezete (Trócaire) kezdeményezésére. A tanácskozáson felszólalt Peter Turkson bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanács elnöke.

Védelmezni a teremtett világot – ez minden ember kötelessége

Turkson bíboros négy pontot emelt ki beszédében: elsőként felhívást intézett a környezetvédelemre, ami mindenki feladata, hogy elősegítsen egy valóban hiteles és fenntartható emberi fejlődést. Másrészt az egyház szemlélete magában foglalja a személy és környezete gondozását és védelmét minden lehetséges dimenziójában. Második pontként a bíboros a teremtett világ védelmét mint kötelességet hangsúlyozta. Alapvető és szent keresztény kötelezettségnek nevezte a béke alapját képező környezetvédelmet és az integrál ökológia fejlesztését és megélését.

Integrál ökológia

Itt jegyezzük meg, hogy az integrál ökológia arra tesz kísérletet, hogy segítse az ökológiai folyamatok megértését és így hozzájáruljon a környezeti problémák integrál szemléletű megközelítéséhez. A megközelítés kiindulási pontja az, hogy a természeti környezetünk jelenlegi használatának minősége (növekvő népesség - növekvő fogyasztás - felmelegedés - csökkenő biodiverzitás) arra utal, hogy a jövőben mindinkább fokozódó trendek, gyorsuló folyamatok fenntarthatatlanná válhatnak (így a földi élet is az ember számára), amennyiben nem következik be minőségi változás. Ken Wilber és munkatársai fejlesztették ki az integrál elméletet és integrál ökológia szemléletét.

Súlyos bűn tönkretenni a környezetet

Turkson bíboros továbbá rávilágított a fennálló alapvető kötelékre az emberiség, a teremtett világ és az igazságosság között.  Bármelyik kötelék tönkretétele súlyos bűn. Meg kell osztani a teremtett világ gyümölcseit másokkal, különösen is a szegényekkel, a külföldiekkel, az özvegyekkel és az árvákkal.

Ökológiai megtérés

Harmadik pontként Turkson bíboros felhívta a figyelmet az „ökológiai megtérésre” a szívben. Ez egy radikális és alapvető változást jelent a teremtett világhoz, a szegényekhez és a globális gazdaság prioritásaihoz való viszonyunkban.

Helyet adni a vallásnak a környezetvédelem terén

A vallás jelentősen hozzájárulhat a környezetvédelem témájához, mert irányt mutathat és integrálhatja a személyt az univerzumba, meghatározva, hogy mi is fontos valójában és mit kell védelmezni. Ha helyet adnak a vallásnak, ez átalakíthatja viszonyunkat a környezethez olyan módon, ahogyan a politikai és gazdasági megközelítések erre nem képesek.

Felhívás egy új globális szolidaritásra

Végül Turkson bíboros felhívást intézett a párbeszédre és az „új globális szolidaritásra”, amelyből mindenki kiveheti a maga részét és bármilyen kis lépés is nagy különbséget jelenthet. A személy java és ne a profit hajszolása legyen az irányadó érték az egyetemes közjó keresésében.

(sv)