Megtalálni önmagunkat Itáliában – stúdióbeszélgetés Csorba Csillával

Január 30-án nyílt meg az „Itália: Délszaki kalandok” – című kiállítás a Római Magyar Akadémián, mely magyar írók, képzőművészek Itália-élményeit dolgoza föl 1890-1950 között. A március 15-ig látható tárlatot a Petőfi Irodalmi Múzeum készítette, melynek főigazgatójával, E. Csorba Csillával beszélgett Gedő Ágnes szerkesztő a Vatikáni Rádió stúdiójában.

Róma mindannyiunk hazája

"Vándor, ha látod, hogy az, ki a fagyos Dunánál született, most római sírban pihen, nem csodálkozz: Róma mindannyiunk hazája." – olvassuk az ötszáz éve élt Lászay János gyóntató kanonok sírján a feliratot Róma egyik ősi bazilikájában, a Santo Stefano Rotondo templomban.

Magyar írók, költők Itáliában

Ezt az otthon-élményt, önazonosságunk európai gyökereinek felfedezését, a két néplélek rokonságára való rácsodálkozást nyújtotta a magyar értelmiség számára Itália, a maga kulturális, természeti, gasztronómiai kincseivel. Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Cs. Szabó László, Márai Sándor és Lénárd Sándor egyaránt töltekezni járt Olaszországba, s az itáliai hatások sorra tetten érhetők írásaikban. Barátságok, szerelmek is születtek a két nép között; de volt, akinek az olasz föld menedékül szolgált a szabadság hiányától szenvedő XX. századi Magyarország után.

Képzőművészet olasz impressziókkal

Festők, szobrászok számára elképzelhetetlen a művészi pályán való kiteljesedés olaszországi tanulmányút nélkül. A híres Római Iskola (Jeges Ernő, Szőnyi István), vagy például Aba-Novák Vilmos egyházi témájú freskói mind-mind Itáliához kötődnek. A tárlaton először láthatja a nagyközönség Aba-Novák egy Rómában született képét a restaurálás után. De megtekinthető egy Szőnyi-kép is, amely lányát, Zsuzsát ábrázolja férjével, Triznya Mátyással abban a pillanatban, amikor úgy döntenek, hogy elhagyják Magyarországot és Itáliába költöznek.

 

(gá)