Kérjük Istentől az akaratot ahhoz, hogy teljesítsük szándékát

Imádkozni kell Istenhez és minden nap kérni a kegyelmet, hogy megértsük akaratát, kövessük és beteljesítsük azt. Ezt a tanítást emelte ki Ferenc pápa a napi liturgiából és fejtette ki homíliájában a Szent Márta házban tartott reggeli szentmiséjén.

A korábban létezett törvény előírásokból és tiltásokból, bikák és bakok véréből, ősi áldozatokból állt, amelyek nem rendelkeztek a bűnök megbocsátásának erejével, sem igazságot nem szolgáltattak. Aztán eljött a világba Krisztus és „felszállt” a Keresztre. Ezzel a cselekedetével örökre megigazulttá tett bennünket. Jézus megmutatta, hogy milyen „áldozat” kedves Isten számára: nem egy állat kivégzése, hanem saját akaratunk felajánlása annak érdekében, hogy az Atya akaratát teljesítsük.

Isten akarata az életszentség útja

A napi olvasmányok és a Zsoltár Ferenc pápa elmélkedését a hit egyik sarokpontjára összpontosította: az Isten akaratának való engedelmességre. Ez az életszentség, a keresztény ember útja, vagyis az, hogy megvalósítsuk az isteni tervet, Isten üdvösségtervét.

Az ellenállás a Paradicsomban kezdődött, amikor Ádám nem volt engedelmes. Ez elhozta a rosszat az egész emberiségre. A bűnök is az Istennek való nem engedelmeskedés cselekedetei, vagyis hogy, nem tesszük meg Isten akaratát. Ehelyett az Úr megtanítja nekünk, hogy csak is az Isten akaratának teljesítése az egyetlen út, nincs másik. Ez Jézussal kezdődik a Mennyben, azzal, hogy engedelmeskedni akar az Atyának, a Földön pedig Szűz Máriával. Mit válaszolt Ő az Angyalnak? Azt, hogy „történjék velem szavaid szerint” (Lk 1,38), vagyis legyen meg Isten akarata. Ezzel az Istennek mondott „igen”-nel az Úr megkezdte közöttünk útját – hangsúlyozta a pápa.

A tálcán felkínált számos lehetőség

„Nem könnyű.” Ferenc pápa gyakran használja ezt a kifejezést, amikor Isten akaratának teljesítéséről szól. Nem volt könnyű Jézus számára sem, akit éppen emiatt kísértett meg a sátán a sivatagban. Az olajfák hegyén szívében gyötrődve fogadta el a szenvedést, amely várt rá. Nem volt könnyű a tanítványoknak sem, akik elhagyták, mert nem értették mit akar mondani azzal, hogy ’beteljesíteni az Atya akaratát’. Nem könnyű nekünk sem attól a perctől kezdve, hogy minden nap tálcán kínálnak fel számunkra számos lehetőséget. Tehát feltehetjük a kérdést: Mit tegyek, hogy teljesítsem Isten akaratát? Kérjük a kegyelmet, hogy meg ’akarjuk’ tenni – buzdított Ferenc pápa.  

„Akarni” Isten akaratát

Ezt követően felvetette a kérdést: Imádkozom, hogy az Úr megadja az akaratot, hogy teljesítsem akaratát vagy kompromisszumokat keresek, mert félek Isten akaratától? Ezt követően a Szentatya egy másik dolgot javasolt: imádkozzak, hogy megismerjem Isten rám, életemre, a meghozandó döntésekre és számos más dologra vonatkozó akaratát… Imádkozzak az akaratért, hogy meg akarjam tenni Isten akaratát és azért, hogy megismerjem azt. Amikor pedig megismerem Isten akaratát, akkor imádkozzak azért, hogy megtegyem azt és, hogy az Ő akaratát teljesítsem, ne a sajátomat. Ez nem könnyű – jegyezte meg Ferenc pápa. Tehát imádkozzunk, hogy rendelkezzünk az akarattal ahhoz, hogy kövessük Isten akaratát, megismerjük azt és aszerint haladjunk előre.

Mert aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem, nővérem és anyám

Homíliája végén a Szentatya így könyörgött: az Úr adja meg a kegyelmet mindannyiunknak, hogy egy nap mondhassa rólunk is azt, amit arról a csoportról, tömegről mondott, amely követte Őt és köré gyűlt, ahogy hallottuk a napi Evangéliumban. ,,Íme, az én anyám és testvéreim. Mert aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem, nővérem és anyám.'' (Mk 3,31-35) Ha Isten akaratát tesszük, részévé válunk Jézus családjának, anyává, apává, nővérré és fivérré válunk – zárta kedd reggeli homíliáját Ferenc pápa.

 

(sv)