Ferenc pápa nagyböjti üzenete: Erősítsétek meg a szíveteket!

Ferenc pápa idei nagyböjti üzenetének címe: „Erősítsétek meg a szíveteket!” (Jak 5,8). A február 18-án, Hamvazószerdával induló nagyböjti időszakra Ferenc pápa a „világméretű közömbösséggel” szemben három különböző szinten három témát ajánl megfontolásra: az egyház, a plébániai közösség és az egyéni hívő ember feladatai összefüggésében. 

„A Nagyböjt a megújulás ideje az egyház számára egy olyan környezetben, melyet a világméretű önzés és közömbösség jellemez. Ezzel a nehézséggel a keresztényeknek is szembe kell nézniük”. Ferenc pápa a nagyböjti üzenetét éppen ezért a „közömbösség globalizációja” témának szenteli. Az egyház olyan, mint egy kéz, mely megnyitja és nyitva tartja az ajtót az Ige és a szentségek szolgálata révén, miközben a világ arra hajlik, hogy becsukja azt és bezárkózzon önmagába. Éppen ezért az egyház, mint „kéz”, soha ne lepődjön meg azon, ha elvetik, ha eltapossák és megsebzik. Az egyháznak szüksége van megújulásra, hogy ne váljon közömbössé, és hogy ne zárkózzon önmagába. Ehhez Ferenc pápa három utat ajánlott.

„Ha a test egyik tagja szenved, a többi vele együtt szenved – az Egyház

Isten szeretete töri meg a halásos önmagunkba zárkózást, ami a közömbösség maga, és az egyház ezt a szeretetet a tanítása és a tanúságtétele révén közvetíti. Tanúskodni azonban csak arról tud, amiről már tapasztalatot szerzett, amiként erre utal a nagycsütörtöki lábmosás: a másik lábának a megmosása az Úr példája nyomán. Ezt azonban csak akkor tudjuk megtenni, ha előbb engedjük, hogy az Úr megmossa a lábunkat. Nagyböjt az az alkalmas idő, amikor hagyjuk és megengedjük, hogy Úr szolgáljon ki bennünket, az Ige, a szentségek és főként az Eucharisztia révén, ebben ugyanis azzá leszünk, amit befogadunk, Krisztus testévé.  Az egyház a szentek közössége, mert a szentek részesülnek benne és mert szent dolgokkal, Istennek Krisztusban feltárt szeretetével áll kapcsolatban.

Hol a te testvéred? – A plébániák és a közösségek  

Az egyetemes egyház élete a plébániák és a közösségek világában ölt testet. Ehhez az egyháznak két irányban is tovább kell lépnie. Az első helyen a földi egyház az imádságban egyesül az égi egyházzal. A mennyei egyház azonban nem diadalmas és nem fordít hátat a szenvedésnek, hanem a szentek - Krisztus szenvedése, halála és feltámadás által - már a közömbösség felett aratott győzelmet szemlélik, és annak örömében részesülnek. Ferenc pápa idézte Lisieux-i Kis Szent Terézt, aki szerint „a keresztre feszített szeretet öröme addig nem lesz teljes, amíg a földön egy lélek is szenved”. Nekünk is részünk van a szentek boldogságában és nekik is részük van a mi szenvedéseinkben. A helyi közösségeknek arra kell törekedni, hogy túllépjenek a saját határaikon és kapcsolatba kerüljenek az őt körülvevő társadalommal, benne főként a szegényekkel. Ez a küldetés Jézus türelmes tanúságtétele, mely az Atyához emeli az egész világot és benne minden embert.

Erősítsétek meg a szíveteket – Az egyes hívő ember

A pápa nagyböjti üzenetében az embert a maga egyedüli voltában is szemléli, mely éppúgy ki van téve a közömbösség kísértésének. A mennyei és a földi egyház imádságában való közös részvétel lehetőségeként említi a pápa a „24 óra az Úrért” kezdeményezést, melyben minden katolikus közösség - plébániai és egyházmegyei szinten - vehet részt március 13-án és 14-én. Ezt a közös imádságot segítik a karitász konkrét tettei - a közeliek és a távoliak felé egyaránt - az egyház szeretetszolgálatán keresztül. Végül a pápa azt ajánlja, hogy úgy tekintsünk a másik ember szenvedésére, mint egy felhívásra, mely a megtérésre szólít fel bennünket. Ferenc pápa azt kéri tőlünk, hogy az előttünk álló Nagyböjtöt úgy éljük át, mint a szív átformálásának a folyamatát. Üzenetét a pápa a Jézus szíve litánia szép könyörgésével zárta: Alakítsd, Urunk a mi szívünket, a te szent szíved szerint!

(vl)