A pápa év eleji beszéde a szentszéki diplomatákhoz: a kiselejtezés kultúrája háborúhoz
vezet, a befogadás békéhez
Ferenc pápa a hagyománynak
megfelelően köszöntötte az új év alkalmából a Szentszékhez rendelt diplomáciai testület
tagjait. A találkozóra az Apostoli Palota Kelemen termében került sor január 12-én,
hétfőn délelőtt. Az eseményen jelen volt Győriványi Gábor, Magyarország szentszéki
nagykövete és felesége, valamint Tóth Tamás pápai káplán, a nagykövetség egyházügyi
tanácsosa, akik a beszéd elhangzása után gyűrűcsókra járultak a Szentatya elé.
A
diplomatákhoz intézett hosszú beszédében Ferenc pápa fölsorolta földünk azon térségeit,
amelyeken háború és erőszak dúl, majd hálát adott Istennek azokért a szép példákért,
amelyekben megvalósult a béke, a különböző vallások és kultúrák közötti harmonikus
együttélés. Gondolatait a béke, valamint a kiselejtezés kultúrája köré szőve megállapította:
Andrej Rubljov ikonja, mely a Kisjézust nem bölcsőben fekve, hanem egy sírban ábrázolja
- összekötve ezáltal Karácsonyt Húsvéttal - azt mutatja meg nekünk, hogy a születés
feletti öröm mellett ott van Jézus drámája, mely a kereszthalálhoz vezet.
A
selejt kultúrája
Jézus születésének története a megkeményedett szívű emberiségre
is emlékeztet minket, amelyik nem akarta befogadni a születő Gyermeket. Ma is jelen
van bennünk az elutasításra való hajlam, mely arra indít, hogy ne befogadni való testvérként
nézzünk felebarátunkra. Ez a kiselejtezés kultúrájának a következménye, amely senkit
és semmit nem kímél, hogy aztán erőszakba és halálba torkolljon. Ezt visszhangozzák
szomorúan a nap mint nap bekövetkező események, például a párizsi tragikus mészárlás
is, vagy a Pakisztánban hidegvérrel legyilkolt gyermekek sorsa.
Ukrajnai
konfliktus
Az első háborús övezet, amelyet Ferenc pápa kiemelt, Ukrajna
volt. A pápa bízik benne, hogy sikerül leküzdeni a jelenlegi válságot; vagyis a párbeszéd
útján sikerül megszüntetni az ellenségeskedést, és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával
az érintett felek kölcsönös bizalomra és testvéri kiengesztelődésre épülő őszinte
kapcsolatot építenek ki egymással.
Közel-Kelet, Irak és Szíria
Kiemelt
helyet kapott a pápai beszédben a Közel-Kelet, Jézus földje, amelynek békéjéért szüntelenül
fohászkodunk. Ferenc pápa fölidézte a vatikáni imatalálkozót az akkori izraeli és
a palesztin elnökkel, Simon Peresszel és Mahmud Abbásszal. Kéri, hogy szüntessék be
az erőszakot és jussanak el egy olyan megoldáshoz, amelyik lehetővé teszi, hogy palesztinok
és izraeliek végre békében éljenek, világosan kijelölt és nemzetközileg elismert határaikon
belül, megvalósítva ezzel a két állam létrehozását. Irakban és Szíriában az elhúzódó
konfliktus a fundamentalista indíttatású terrorizmus terjedésének is melegágya.
A
terrorizmus elutasítja az embereket és Istent
A terrorizmus drámai jelenségéről
szólva a pápa megállapította: ez a kiselejtezés kultúrájának következménye, amelyet
Istennel szemben alkalmaznak. A vallási szélsőségesek szörnyű gyilkosságaikkal kiselejtezik
az embert, de előtte elutasítják magát Istent, mivel pusztán ideológiai ürügyként
használják föl. Egységes fellépést sürget a pápa a keresztényeket és más etnikai vagy
vallási kisebbségeket sújtó agresszió ellen. A nemzetközi jog keretein belül meg kell
állítani az elharapódzó erőszakot, helyre kell állítani az egyetértést, begyógyítani
a mély sebeket. Egy keresztények nélküli Közel-Kelet eltorzult és csonka volna
– utalt a Szentatya arra a levelére, amelyet Karácsony előtt küldött a térség keresztényeinek.
A vallási, politikai és értelmiségi vezetők – különösen, ha muzulmánok – ítéljék el
a szélsőséges vallási értelmezéseket, amelyek az erőszak-cselekedeteket kívánják igazolni.
Konfliktusok
Afrikában
Afrikában sok országban dúl háború, többek között Nigériában,
ahol nem szűnik a lakosság elleni erőszak és egyre több az emberrablás, a fiatal lányokkal
való kereskedés. A pápa megemlíti a belviszály tépázta Libériát és a Közép-Afrikai
Köztársaságot is, ahol önző egyéni érdekek miatt nem sikerül békét teremteni. Szudán,
Afrika Szarva és a Kongói Demokratikus Köztársaság helyzete is aggasztó, ahol a konfliktusok
egyre több áldozatot szednek, ezreket kényszerítve menekülésre. A nemzetközi közösség
és az egyes kormányok feladata, hogy elősegítsék számukra a kiengesztelődést, a békét
és az emberi méltóságot.
A nők megerőszakolása
A háborúk egyik
szörnyű bűntette a nők megerőszakolása. Ez a női méltóság súlyos megsértése, amellyel
nemcsak testileg, hanem lelkileg is bántalmazzák őket, s amely nehezen kitörölhető
traumát okoz. Sajnos – állapította meg a pápa – sok-sok nő szenved a nemi erőszak
miatt ott is, ahol nem dúl háború.
Az ebolás betegeket ápolni
A
kiselejtezés kultúrájának része az is, ahogy a betegekkel bánnak, elszigetelve és
kitaszítva őket, mint azokat a leprásokat, akikről az evangélium beszél. Korunk leprásai
az ebola-járvány áldozatai, mely Libériában, Sierra Leonéban és Guineában már hatezer
ember életét követelte. A pápa megköszöni az egészségügyi dolgozók, a szerzetesek
és az önkéntesek munkáját. A nemzetközi közösségtől pedig azt kéri, hogy biztosítsák
a betegek megfelelő humanitárius ellátását, és együttes erővel küzdjék le a kórt.
Menekültek
A
konfliktusok következményeként emberek ezreinek kell elhagynia szülőföldjét. Sokan
közülük embertelen körülmények között kelnek útra, pénzsóvár pribékek gyötrésének
kitéve. A Földközi-tenger nem válhat egy nagy temetővé – hangsúlyozta újra Ferenc
pápa. Amerikában nagyobb gondoskodást, figyelmet és védelmet kell biztosítani annak
a sok-sok gyermeknek, akik jobb jövő reményében vándorolnak el hazájukból. A célországoknak
pedig a közöny és a félelem magatartása helyett a másik ember őszinte elfogadásával
kellene válaszolniuk erre a jelenségre, mely megfelelő törvénykezést is igényel. Az
okokat, nem pedig csupán a következményeket kell orvosolni.
Munka és család
A
pápa beszél az ún. „rejtett száműzöttekről” is, akik otthonainkban élnek: az idősekről,
a betegekről és a fiatalokról, akiktől megtagadják a munkalehetőségeket. Nincs rosszabb
szegénység annál, amelyik megfoszt a munkától és a munka méltóságától, a munkát egyfajta
rabszolgasággá téve. A fiatalok munkanélkülisége, a kiskorúak kizsákmányolása ellentétes
az emberi méltósággal, és annak a mentalitásnak az eredménye, amelyik a pénzt helyezi
a középpontba az ember rovására. A családot, mely az egész társadalom javának alapja,
nem ritkán kiselejtezi az egyre terjedő individualista kultúra, amely a születések
csökkenésének kedvez. Azok a törvénykezések is ártalmasak, amelyek a különféle együttéléseket
helyezik előre a család megfelelő támogatása helyett.
Utazás Srí Lankára
és a Fülöp-szigetekre
A fiatalok kapcsán a pápa fölidézte koreai látogatását,
melyet az ázsiai ifjúsági világnap alkalmából tett, illetve megemlítette most kezdődő
újabb utazását a földrészre, Srí Lankára és a Fülöp-szigetekre, mely figyelmének és
lelkipásztori gondoskodásának jele. A Szentatya reméli, hogy Észak- és Dél-Korea mihamarabb
párbeszédre lépnek egymással, hiszen testvér-országok.
A béke gyümölcsei
Az
új év elején nem szeretne pesszimistán tekinteni a világra, ezért Ferenc pápa hálát
ad Istennek a béke gyümölcseiért. Beszédében emlékeztetett albániai látogatására,
ahol a közelmúlt szenvedései után most békésen, a tisztelet és a bizalom légkörében
együtt élnek katolikusok, ortodoxok és muzulmánok. Az ökumenikus és a vallásközi párbeszéd
példáival találkozhatott Törökországban és Jordániában is. Remélhetőleg Libanonban
is sikerül felülemelkedni a jelenlegi politikai nehézségeken.
USA-Kuba megállapodás,
Guantanamo bezárása
A párbeszéd hidakat építhet – ezt bizonyítja az Amerikai
Egyesült Államok és Kuba között nemrég létrejött megegyezés és közeledés a két nép
között, amely több mint 50 éves csöndet tört meg. A pápát elégedettséggel tölti el
a guantanamói börtön bezárása is. Bizakodásra ad okot Burkina Fasóban a megújult együttműködés
és a fejlődés időszaka, mint ahogy a Fülöp-szigeteken tavaly márciusban aláírt megállapodás,
mely évek óta tartó feszültségnek vetett véget. A pápa hasonló békefolyamatot és egyetértés
bátorít Kolumbiában és Venezuelában is. Remélhetőleg Irán mihamarabb megállapodásra
jut az atomenergia békés felhasználását illetően.
A 70 éves ENSZ és a klíma-megállapodás
A
szentszéki diplomatákhoz intézett év eleji beszéde végén Ferenc pápa kitért rá, hogy
éppen 70 évvel ezelőtt született meg az Egyesült Nemzetek Szervezete, a második világháború
tragédiájának hamvain. Boldog VI. Pál 1965-ben azt kérte az ENSZ-től: „Soha többé
háborút, soha többé háborút! Az ő szavait ismételve Ferenc pápa az ENSZ 2015 utáni
célkitűzéseiről szólt, melyek a fenntartható fejlődésre és egy új klíma-megállapodásra
irányulna. A pápa meggyőződése az, hogy ezeknek a folyamatoknak nélkülözhetetlen előfeltétele
a béke, amely a szív megtéréséből ered.