Az egyház a Fülöp-szigeteken

A Fülöp-szigetek első evangelizálása után több mint 400 évvel, a katolikus egyház mélyen gyökerezik az ország életében. A hit megélése jelentős kifejeződési formát nyer a népi ájtatosságban, az értékekben, amelyek áthatják a társadalmi és polgári életet. A 100 milliós lakosságból 82 millió hívővel a Fülöp-szigeteken ma több katolikus él, mint bármelyik európai országban. Az egyház hiteles és tiszteletben tartott hangot képvisel a társadalomban, és kifejezetten Marcos diktátor rezsimje idejétől kezdve a nemzet kritikus lelkiismeretének szerepét tölti be a történelmi problémák terén: szegénység, erős gazdasági és társadalmi egyenlőtlenség, korrupció, politikai instabilitás és széttagoltság.

Az egyház a társadalom java érdekében

Az egyház ezekben az években megerősítette elkötelezettségét a közélet erkölcsössé tétele és az Alkotmány, a demokrácia, az átláthatóság és az erkölcsi értékek védelme iránt egy olyan politikai kontextusban, amelyet a botrányok, a választási csalások, a korrupció és a katonai puccs kísérletek jellemeznek. A legkritikusabb pillanatokban is a püspökök hangoztatták az erőszakos válaszadás minden formájának elutasítását és komoly megfontolásra és közös imára hívtak.

Küzdelem az élet védelme és a halálbüntetés ellen

Nem kevésbé fontos az élet és a személy méltóságának védelme a helyi egyházban. Ez több területen jut kifejeződésre: a halálbüntetés eltörlése elleni sikeres küzdelemben, bár erősödik a nyomás a visszaállítása érdekében; a legsérülékenyebb társadalmi csoportok (az őslakosok, a bevándorlók, a földművelők, az elítéltek, a nők és a gyermekek) védelmében; egészen az utóbbi évtized közéleti vitája középpontjában álló érzékeny demográfiai kérdésben való fellépésig. A püspökök mindig határozottan kiálltak amellett, hogy a tartós szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség ügye nem a túlzottan magas számú lakosság miatt van, hanem a kormány gazdaságpolitikájának sikertelenségében és az uralkodó korrupcióban áll.

Nagyon aktív világi hívők közössége

A püspöki konferencia élet és család bizottsága különböző kezdeményezésekkel folyamatosan felhívja a hívek figyelmét a katolikus küldetésre a család és az élet vonatkozásában. Ebben a küzdelemben a püspökök számíthattak a nagyon aktív világi hívők közösségére, hála a katolikus iskoláknak, amelyek továbbra is nagyszámú, képzett hívőt nevelnek ellensúlyozva az állami iskolák hiányosságait, illetve a tömegkommunikáció világában jelenlevő katolikusokra.

A világiak tanúságtétele

A fülöp-szigeteki egyház életének főszereplői a világi hívők, akik nagyon aktívak a lelkipásztori tevékenységben és képesek tanúságot tenni a hit alapvető értékeiről a családban és a közéletben. A bázis közösségek nagyon sokat fejlődtek az elmúlt 30 évben, elsősorban vidéken. A világiak püspöki tanácsa felhívta a világi mozgalmak és társulatok figyelmét két személyre, akik viszonyítási pontot jelentenek: Szent Lorenzo Ruiz és Szent Pedro Calungsod. Két fülöp-szigeteki világi hívő, akiket II. János Pál emelt az oltár dicsőségére 1987-ben és 2000-ben. A püspöki konferencia szerint az ország problémáira a válasz az állampolgárokban rejlik: mindenkinek meg kell tennie a saját részét, az Evangélium értékeiből ösztönzést nyerve meghozni személyes döntéseit.

A hit tanúságtételének területei: a család védelme, a korrupció elleni harc, az emberi jogok és a társadalmi igazságosság előmozdítása

A hit tanúságtételének kiemelt területei a család védelme, amelyet minden nap támadás ér az abortusz, a születésszabályozásra vonatkozó politika részéről, illetve a családok szétválása miatt, amelyet az elvándorlás és a konzumizmus vált ki. De a közéletet sújtó korrupció elleni küzdelem, az emberi jogok, a társadalmi igazságosság és a béke előmozdítása, valamint a teremtett világ védelme is ide sorolható.

A Fülöp-szigetek a missziós területből mára nagy evangelizáló országgá változott

A világi hívek kiemelkedő szerepet töltenek be az egyház missziójában az elvándorlás terén. Lelkipásztori együttműködés jött létre a befogadó országokkal különösen is a személy átfogó előmozdítása és az elvándorlók jogainak védelme, továbbá a helyi egyházak és a fülöp-szigeteki bevándorlók közötti pasztorális társfelelősség területén. A Fülöp-szigetek a missziós területből mára nagy evangelizáló országgá változott, nemcsak a nagyszámú misszionárius miatt, akik Ázsiában és más földrészeken szolgálnak, hanem az elvándorlók értékes tevékenységének köszönhetően is, akik elviszik az Evangéliumot a befogadó országokba az életről és a hitről nyújtott egyszerű tanúságtételükkel.

A fülöp-szigeteki egyház a médiában

A helyi egyház megkülönböztető jegye a tömegtájékoztatásban való kiemelkedő jelenléte, amelyet nagy dinamizmus jellemez. Ki tudta használni az új információs technológiák hatalmas lehetőségeit különösen is a weben és a közösségi hálózatokon. A püspöki konferencia média irodája működteti és koordinálja ezt a tevékenységet. Nemcsak közzé teszi a hivatalos dokumentumokat és kapcsolatot tart fenn a világi médiával, hanem a püspökök napilapjának, hetilapjának és hírlevelének a kiadója is, továbbá a püspöki konferencia on-line hírügynökségét is működteti. A honlapon megjelenő katolikus blogokat egyes püspökök személyesen működtetnek.

Nemcsak az internetet használják az evangelizáció érdekében. A hagyományos kommunikációs eszközök mint a rádió is hatékony eszköz ezen a téren. A Radio Veritas nemcsak a fülöp-szigeteki, de más ázsiai országok katolikus közösségei számára is közvetít. Az adások és szolgáltatásaik minősége miatt más vallások hívei is hallgatják. A püspökök gyakran tettek közzé rádióüzeneteket a nemzet életének döntő pillanataiban.

A pasztoráció új prioritásai

Az egyház különösen meghatározó kihívásai között van a globalizáció, amely még inkább peremre szorítja a legszegényebbeket, és a béke kultúrájának előmozdítása. Az ország jelenlegi helyzetében az egyház kijelölte a legfontosabb lelkipásztori feladatokat: a világiak képzése a társadalom átalakítása érdekében; a családok megerősítése; a fiatalok bevonása; a papság képzésének megújítása; az ökológiai problémák iránti érdeklődés; a vallásközi párbeszéd; a „missio ad gentes” kifejezett figyelemmel Ázsiára. Szükséges az új evangelizáció iránti megújult elkötelezettség a szegényektől kiindulva. Ebben a küldetésben kiemelt szerep jut a katolikus iskoláknak, amelyek a személy átfogó képzését végzik. A plébániai szintű lelkipásztori tevékenységben a különböző szerzetesi kongregációk felkínálják a helyi egyház számára karizmájukat. A hivatásgondozás terén új közösségeket nyitnak elsősorban a vidéki területeken.

A szekták kihívása

A fülöp-szigeteki egyház fontos kihívása az amerikai új protestáns szekták terjeszkedése, amelyek elsősorban a városok legszegényebb negyedeiben találnak hívekre. Néhány évtizeddel ezelőttig a Fülöp-szigetek szinte kizáróan katolikus ország volt. Ma a pünkösdista felekezetek, új protestáns csoportok, új keresztény szekták nyíltan szemben állnak a katolikus egyházzal és a lakosság növekvő részét megnyerik magunknak.

Népszerű keresztény felekezetek

Az országban hagyományosan erős vallási közösség a Független Fülöp-szigeteki Egyház, amelyet 1902-ben egy volt katolikus pap, Gregorio Aglipay alapított. Jelenleg ez a második legnagyobb keresztény egyház a katolikus után az országban. Egy másik elterjedt és gyakran erősen katolikus ellenes felekezet az „Iglesia ni Cristo”, amelyet Felix Manalo Isugan hozott létre, amely ma a harmadik legjelentősebb egyház az országban.

Új protestáns vallási közösségek

A pünkösdista ihletésű protestáns vallási közösségek és mozgalmak növekedésére adott válaszként az egyház új módokat keresett a katolikusok hitének megerősítésére. Hagyta az egyházon belül karizmatikus mozgalmak növekedését, amelyek hűségesek a katolikus tanításhoz. Ezek között van az „El Shaddai” Mike Velarde vezetésével. Növekvő népszerűsége elsősorban a középosztály köreiben egyre nagyobb társadalmi és politikai súlyt adott a mozgalomnak a rendelkezésükre álló rádió és tv csatornáknak köszönhetően. Ma nyolcmillió tagja van világszerte a fülöp-szigetekiek elvándorlásának köszönhetően, amely számos országot érint.

(sv)