- Lányi Béla verbita
misszióstestvér tudósítása a Fülöp-szigetekről
Cebu városában dolgozom, mely
vonzáskörzetével együtt a Fülöp-szigetek második legnagyobb települése. Egy kis távol-keleti
szigeten fekszik, ahol sokan ismerik a verbita missziósokat, akik itt egy egyetemet
és egy szegénynegyedbeli plébániát tartanak fenn.
Nyárban karácsonyozni
Az európaiak általában azt kérdezik, hogy nem furcsa-e nyárias időben karácsonyozni.
Mi már megszoktuk! A fülöp-szigeti emberek leleményessége és ünneplést szerető gondolkodása
azonban különlegessé teszi ezt az időszakot is. Itt is kicsit más az időjárás karácsonykor.
Kicsit hűvösebb van, bár még éjszaka sem süllyed a hőmérő higanyszála huszonhárom
fok alá. Decemberben erősebbek a tenger hullámai a megélénkült szél miatt. Aki otthon
marad karácsonykor, annak ez kellemes, hiszen nincs olyan rekkenő hőség. Aki azonban
szeretteit kivánja meglátogatni, annak nehézkesebb a közlekedés, hiszen a szél matt
sok hajó nem indul.
A karácsony már szeptemberben elkezdődik
A cebui emberek gondolkodásában a karácsony már szeptemberben elkezdődik. Akkortól
lehet hallani az üzletekben a karácsonyi dalokat, lehet vásárolni karácsonyi diszeket.
A nagy áruházak, bevásárlóközpontok már szeptembertől kinálják az európai fenyőt utánzó
„műkarácsonyfákat“, műhavas tetős házacskákat ebben az országban, ahol a lakosok legnagyobb
része sohasem látott igazi havat. Októbertől pedig az emberek már Boldog Karácsonyt
kívánnak egymásnak. „Malipayong Pasko ug Bulahang Bag-ong Tuig!” – így köszöntik
egymást cebui nyelven.
Karácsonyi novéna
Más
a helyzet a plébánián, ahol próbálunk megfelelni a fülöp-szigeteki egyház liturgiai
felfogásának, vagyis csak a karácsony előtti novéna elején kezdődik az ünnep. Az Egyházban
még van Ádvent! Fontosnak tartjuk az ádventi gyertyagyújtást. A plébánián lelki napokat
is szerveznek, főleg a plébániai mozgalmak tagjai számára. A karácsonyi énekeket december
elején kezdjük énekelni. Míg sok családnál már októberben is áll a feldíszített fa,
a templomban megvárjuk a novéna kezdetét...
Kakasmise
Mig Magyarországon a roráté szentmisére egész Ádventben gyülekeznek a hívek, itt csak
a kilencnapos novéna szentmisék ismeretesek. Ezek viszont nagyon korán, azaz hajnali
fél ötkor kezdődnek, vagyis kakaskukorékolás előtt. Ezért hivják ezeket a miséket
"kakasmisének" vagyis Misa de Gallo-nak, spanyol eredetű szóval. Egyáltalán
nem kevésbé látogatottak, mint régen. Már hajnali négykor be kell ülni a templomba
ahhoz, hogy ülőhelyet kapjunk. Sokak ezt bizonyos lelki befektetésnek tekintik, vagyis
a korai kelésért és a kilenc misén való részvételért cserébe Istentől különleges áldást
várnak. Sokan azonban igazi lelki inditékból vesznek részt a hajnali szentmiséken.
„Noche
Buena”
Szenteste aztán nagy az öröm, mindenki megy az
„éjféli” misére, ami rendszerint este 8-kor, vagy 10-kor kezdődik, hogy még éjfél
előtt befejeződhessen. Akkor már ugyanis veszedelmes kimenni az utcára, hiszen minden
közterületet birtokbavesznek a tüzijátékok és petárdák. A filippinó ember így fejezi
ki örömét a Megváltó születése felett. Még a legszegényebbek is petárdákra költik
nehezen megspórolt pénzüket. És persze ételre. Ezeket az „éjféli” mise után, a „Noche
Buena” keretében fogyasztottuk el, ami (magyarul „Jó Éjszaka”) tulajdonképpen a Szenteste.
Ilyenkor szinte alig alszunk, énekléssel és vidámsággal töltjük az karácsony első
óráit...
Karácsonyjárás
„Ahogy közeledünk az igazi ünnephez,
annál nagyobb az izgalom. Szenteste sötétedés után kezdődik a karácsonyjárás, melynek
keretében Józsefet és Máriát játszó szinészek vonulnak házról–házra. Hagyományos énekeket
kántálnak: szállást keresnek, de mindenütt elutasításban részesülnek. Végül a templom
fogadja be őket. És persze, az éjféli mise a karácsonyi hangulat csúcspontja. Van
jászol is, melyet közvetlenül az éjféli mise előtt állítanak fel.
Fülöp-szigeteki
karácsonyi ételek
Az éjféli szentmise után következik a “Noche Buena”,
spanyol eredetü szóval a “boldog éjszaka”, a szeretetvendégség. Jellegzetes ételek:
queso de bola (sajt) és hamon (karácsonyi sonka), melyhez "tsokolate"-t,
azaz kakaóitalt iszunk. Amit mi ünnepi “főételnek” nevezünk, vagyis a karácsonyi sonkát,
sok szegény család nem tudja megvenni. Azonban a tipikusan filippinó édességek hozzájuk
is elviszik a karácsony izét. Sokan ma is ezeket fogyasztják a hajnali szentmisék
után és az éjféli szentmise után. Az ünnepi édességek föleg rizsből készülnek. Híres
a “bodbod’, ami banánlevelekben főzött, különleges, kissé nyálkás rizs. Vagy a “bibingka”,
ami egyfajta rizstorta. A “dinoldog” is rizs, de kókusztejjel és édesburgonyával együtt
főzik. Ettől olyan finom.
Az egyháziak karácsonya
A Noche
Buena-t a családok otthon ülik meg. Ilyenkor történik az ajándékozás is, de inkább
csak jómódú családokban. A lelkipásztorok egyedül maradnak otthonaikban. Akik szerzetesek,
azok megtalálják a közösségüket. A nem plébániai szolgálatban lévő szerzetesek, például
iskolai tanárok, inkább hazamennek szüleikhez és testvéreikhez. Így sok rendház kiürül
karácsonykor és inkább csak a külföldi származású szerzetesek maradnak benne. A legtöbb
egyházmegyés plébános azonban szolgálata miatt nem mehet haza.
A sült
malac a sláger
Másnap 25-én azután a karácsonyi ünnepi asztalhoz
ülnek azok, akik megtehetik. Ezt a családok lehetőségeik szerint készitik elő. Mit
eszik az, aki tehetősebb? Az egészben sült malac a sláger! Lechon-nak nevezzük és
szinte nemzeti eledel, minden nagy ünnep egyik csúcspontja. A fülöp-szigetekiek számára
fontos a jó koszt – ha a pénztárcájuk engedi. Azonban nem feledkezhetünk el a szegényekről
sem. Nagyon sok helyen ma sincs ünnepi étel karácsonykor, mert nem engedhetik meg
maguknak. Legfeljebb vesznek maguknak egy kis édességet és ennyi. Néhány évvel ezelőtt
egy szegénysorsú szeminaristánkat látogattam meg Cebu sziget déli részén. Ott az ünnepi
asztalon csak az volt, amit én vittem vendégként - illetve rizs és szárított hal,
mely a szegény ember eledele. Decemberben az erős szél miatt behúzódnak a halak a
tenger mélyére és a halászok akkor sem tudnak halat fogni, ha szünetel a szél és kimerészkednek
a tengerre törékeny bárkáikkal. Vagyis már az időjárás miatt is nehéz a karácsony
sok családnak.
Gyűjtés a szegényeknek A plébániák és egyházi
intézmények karitatív segítséget nyújtanak a legszegényebbeknek. A karácsony előtti
novénához kapcsolódik a gyűjtés. Ide nagyon sokan eljönnek és hozzák magukkal a templomba
azt az ételt, amit a szegényeknek szánnak. A mise közepén, a felajánlási körmenetben
hosszú sorokban viszik az oltárhoz a sok ételt, néhányan a pénzes borítékokat is adnak
a szegények javára. Mindennap más mozgalom, katolikus egyesület adakozik – és persze
velük együtt a mozgalmakhoz nem tartozó hívek is… Rengeteg minden összegyűlik kilenc
nap alatt. A plébániák és egyházi intézmények a karácsonyi ünnep után, valamikor 27-én
vagy 28-án hívják össze a szegényeket, hogy mindenki részesülhessen az összegyűjtött
dolgokból.
Én a szomszédos szigeten, Boholon fogom az idei karácsonyt
ünnepelni. Egy szeminaristánkat látogatom meg, akinek a családja nehéz körülmények
között él. Az édesapa a fővárosban él és az édesanya neveli a kilenc gyermeket.
Várják
Ferenc pápa januári látogatását
Nagyon fontos számunkra Ferenc
pápa közelgő látogatása. Sajnos, Cebuba nem jön. Talán azért, mert a 2016-os Eucharisztikus
Világkongresszust nálunk, Cebuban fogják megrendezni és erre várjuk a Szentatyát.
Viszont a főváros mellett a hozzánk közeli Tacloban városba is ellátogat a pápa. Ez
az a hely, ahol a 2013 novemberi szupertájfunban nagyon sokan meghaltak. A Szentatya
azt is tudja, hogy a szupertájfun előtt, 2013 októberében borzalmas földrengés sújtotta
a szigetvilág középső részét. Útja lelkipásztori út, mely elsősorban a legszegényebbekhez
és a természeti katasztrófák áldozataihoz vezet.