A testvériség győzze le a rabszolgaságot – közzétették a pápa üzenetét a 2015-ös Béke
Világnapra
Január elsején tartjuk a 48. Béke Világnapot, amelyre Ferenc pápa a következő címmel
írt üzenetet: „Nem rabszolgák többé, hanem testvérek”. Ebben a pápa elemzi
az emberkereskedelem mély okait – megjelölve köztük a bűnszervezeteket, melyek irányítják
ezt a gyalázatos üzletet -, majd arra szólítja az államokat, hogy hatékony ellenőrző
intézkedéseket alkalmazva ne engedjenek a korrupciónak és ne hagyják büntetlenül a
felelősöket.
Gyalázatos jelenségnek, emberiség elleni bűncselekménynek
nevezi a pápa a rabszolgaságot, amely milliókat sújt szerte a világon. A Béke
Világnapra írt üzenetének címe Szent Pálnak Filemonhoz írt levelét idézi: Már nem
mint rabszolgát, hanem mint testvért (vö. Fil, 1,15-16). A dokumentum két részből
áll. Az elsőben a pápa bemutatja a rabszolgaság különféle arcait és emlékeztet a rabszolgamunka
áldozataira: a szabadságuktól megfosztott, kizsákmányolt és embertelen körülmények
között tartott és munkáltatójuk által megzsarolt bevándorlókra; a szex-rabszolgákra,
a gyermekkatonákra, a szervkereskedelem áldozataira, a terroristák foglyaira. Ahogy
a rabszolgaság sokarcú, úgy annak okai is szerteágazók.
Az első ok ontológiai
természetű, mely abból fakad, hogy a bűn megrontja az emberi szívet. A másik személy
emberségének tagadása ez, amely oda vezet, hogy az embert tárgyként, eszközként kezelik
– állapítja meg a pápa. Emellett olyan tényezők is okolhatók, mint a szegénység, az
oktatáshoz és munkához való jutás hiánya, a fegyveres konfliktusok, a terrorizmus,
továbbá az emberkereskedelmet folytató bűnszervezetek hálózata, melyek az interneten
keresztül is megpróbálják lépre csalni fiatal vagy gyermekkorú áldozataikat. Ehhez
járul még a korrupció, mely az állami rendfenntartó erőket és a civil vagy katonai
intézményeket is behálózza. Ezek a jelenségek akkor fordulnak elő, amikor a gazdasági
rendszer középpontjában a pénzisten áll, nem pedig az emberi személy – figyelmeztet
a pápa.
A Béke Világnapra írt üzenetének második részében a Szentatya a rabszolgaság
leküzdésének lehetséges módjait sorolja föl; a testvériség globalizációját,
vagyis világszintű összefogástsürgetve. Ez gátat szabhat ugyanis –
a pápa szóhasználatával élve - a közöny globalizációjának, mely olyannyira elterjedt
a mai világban. Az intézmények hármas feladata a rabszolgaság bűntettének megelőzése,
az áldozatok védelme, illetve a felelősök kézre kerítése. Igazságos törvényekre van
szükség a bevándorlás, a munka, az örökbefogadás és a vállalatok kihelyezése terén,
amelyek tiszteletben tartják az alapvető emberi jogokat és a személy méltóságát.
Emellett
hatékony ellenőrző rendszerekre is szükség van, amelyek nem engednek a korrupciónak
és nem hagyják büntetlenül a felelősöket. Ferenc pápa a nők társadalmi szerepének
elismerését sürgeti kulturális és kommunikációs téren egyaránt. A vállalatokat arra
szólítja, hogy méltó munkát és fizetést biztosítsanak dolgozóiknak. A kormányközi
szervezetek fogjanak össze a szervezett bűnözés nemzetközi hálózatának felszámolásáért,
melyek felelősek az illegális bevándorlásért, embercsempészetért.
A pápa a
fogyasztókhoz is fordul üzenetében, felhívva a figyelmet társadalmi felelősségükre.
Legyenek ugyanis tisztában azzal, hogy (XVI. Benedek Caritas in veritate – k. enciklikáját
idézve) a vásárlásnak a gazdasági tényezőn túl mindig van erkölcsi vetülete. Az emberkereskedelem,
vagy az emberek kihasználása révén termelt javak kérdése mindannyiunkat érint: azt
is, aki közönyből vagy érdekből szemet huny felette, és azt is, aki úgy dönt, hogy
a civil életben elkötelezi magát az ügy mellett, vagy csupán egy apró gesztust tesz,
köszöntve vagy egy mosollyal ajándékozva meg a rabszolgaság áldozatát.
A
testvériséget kell globalizálni, nem pedig a rabszolgaságot és a közönyt: Ferenc
pápa tehát arra buzdítja a jóakaratú embereket, hogy ne váljanak cinkosaivá ennek
a gonosz jelenségnek, és képesek legyenek visszaadni a reményt az emberkereskedelem
áldozatainak. Úgy, ahogyan azt az afrikai Szent Bakhita Jozefina példájára számos
– főként női - szerzetes kongregáció teszi. A keresztény közösség a testvérek közötti
szeretetközösség helye, ahol az eltérő származás vagy társadalmi státusz nem csökkenti
a méltóságot, és nem zár ki senkit Isten népéből, mivel a Krisztusban való testvériség
köteléke fűzi egybe őket.
Tartsák tehát tiszteletben az ember méltóságát,
szabadságát és autonómiáját. A személyek közötti kapcsolatot a tisztelet, az igazságosság
és a szeretet határozza meg – a testvériség jegyében, mely a család és a társadalom
alapköteléke – olvassuk még a január elsejei Béke Világnapra írt pápai üzenetben.