Megtartották a III. Keresztény-Muzulmán Csúcstalálkozót Rómában – P. Harsányi Pál
Ottó erkölcsteológus beszámolója
Az Antonianum Pápai
Egyetem képviseletében Harsányi atya részt vett a vallásközi tanácskozáson. Megkértük,
hogy számoljon be hallgatóinknak az ülésről.
December 2-a és 4-e között került
sor Rómában, a Szent Péter-tér közelében lévő, „Il Cantico” nevű ferences konferenciaközpontban
a harmadik keresztény muzulmán csúcstalálkozóra. Az első ilyen fórumot Washingtonban
tartották 2010-ben, a másodikat pedig Libanon fővárosában, Bejrútban 2012-ben.
A
találkozó házigazdája Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának
elnöke volt. Rajta kívül még három vallási vezető, további egyházi személyek és a
tudományos élet képviselő vettek részt a találkozón a katolikus, az anglikán és az
episzkopális egyházak részéről, valamint a szunnita és a siíta muzulmán közösségek
képviseletében. Az anglikán-episzkopális egyházat John Bryson Chane, a washingtoni
egyházmegye püspöke, a szunnitákat királyi őmagassága El Hassan bin Talal jordániai
herceg, a siítákat pedig Sayyed Mostafa Mohaghegh Damad ajatollah képviselte, aki
a Shahid Behasti Egyetem professzora Irán fővárosában, Teheránban.
A csúcstalálkozó
központi témája a következő volt: „keresztények és muzulmánok mint társadalomban élő
hívők”. Ezt a komoly gyakorlati jelentőséggel bíró kérdést a következő szempontok
alapján tárgyalták - tudva azt, hogy a számos hasonló témában rendezett konferencia
gyümölcsként tényleges eredményekre van szükség a béke és az emberi méltóság tiszteletben
tartása területén, különösen az elmúlt egy-két év eseményeit tekintetbe véve:
1.
Melyek vallási hagyományaink erősségei abban a tekintetben, hogy mindannyian a „másik”
tiszteletben tartására törekszünk a társadalmi konfliktusok elkerülése érdekében?
2.
Milyen kihívásokkal találkozunk saját vallási hagyományainkban, amikor a társadalmi
konfliktusok elkerülésének útját a „másik” tiszteletében keressük?
3. Hogyan
tudnak vallási hagyományaink hozzájárulni a kormányok és a civil társadalmak erőfeszítéseihez
a „másik” félreértésének tisztázásában azért, hogy megelőzzük a lehetséges konfliktusokat?
4.
Együttműködve hogyan tudunk egy békére és harmóniára épülő kultúrát kialakítani vallási
hagyományaink értékeit is felhasználva?
A résztvevők hálásak voltak azért,
hogy Ferenc pápa fogadta, a ferences rend generálisa pedig külön köszöntötte őket.
Assisi Szent Ferenc fiatal korában megtapasztalta az erőszakot és a háborút, tanúja
volt annak, hogy a vallás az erőszak és a gyűlölet eszközévé is válhat. Megtérése
után később Egyiptom Damietta nevű kikötővárosába utazott, hogy ott a keresztény és
az iszlám világ képviselőivel találkozzon és a kölcsönös tiszteletre, a békére és
a kiengesztelődésre hívja őket.
Ugyanezt a célt tűzték ki a mostani csúcstalálkozó
résztvevői is, akik a következő javaslatokat tették:
1. Segíteni kell a társadalmainkban
élő fiatalokat, hogy a jól-létet és a testvériséget a vallásközi kapcsolatokról szóló
ismeretterjesztő munkában, a különböző képzésekben, az egyetemi oktatásban és a média
világában találják meg.
2. Magas szintű keresztény-muzulmán találkozókat kell
szervezni az erőszak által sújtott területeken azért, hogy a résztvevők így is kifejezhessék
szolidaritásukat, a szenvedők példájából tanuljanak és hatékony jelenlétükkel védjék
a sérülést és megaláztatást elszenvedett embereket, és megakadályozzak az erőszak
további terjedését.
3. A keresztény és a muzulmán segélyszervezetek közötti
intézményes kapcsolat kiépítése, az ilyen intézményi hálózatok fejlesztése ezeken
a válság sújtotta területeken azért, hogy a teljes értékű emberi fejlődést elősegítsék,
továbbá széles látókörű, és hosszú távon gondolkodni képes, rugalmas szemléletmódot
alakítsanak ki ezekben a társadalmakban.
A szervezőbizottság felkérést kapott
arra is, hogy ezeknek a programoknak a megvalósulását nyomon kövesse és folyamatosan
értékelje.
Végső alapelv, hogy a Mindenható Isten az élet és a béke Istene,
és ezért a vallási alapokat és magyarázatot kereső erőszakot a legerőteljesebben és
a leghatározottabban el kell ítélni. Ferenc pápa törökországi látogatása során megerősítette,
hogy a vallási vezetőknek vissza kell utasítaniuk az emberi méltóság és az emberi
jogok megsértését. Az emberi élet a teremtő Isten ajándéka, és ezért szakrális jelentéssel
rendelkezik. A kereszténység és az iszlám egyaránt jelen van mind a hit, mid pedig
a közélet világában, és ezért hatékonyan együtt tudnak működni az eddigiekben említett
célok minél jobb megvalósításában.