Ferenc pápa homíliája a Szent György templomban tartott isteni liturgia során

I. Bartolomeosz ökumenikus pátriárka beszéde után Ferenc pápa homíliáját személyes emlékezéssel kezdte: „Buenos Aires érsekeként sokszor vettem részt az ottani ortodox közösségek isteni liturgiáján és most is az Úr különleges kegyelme, hogy itt lehetek Szent András, az Ökumenikus Patriarkátus védőszentje ünnepének a szertartásán”.

„A találkozás, az egymással szembenézés, a testvéri békeölelés, az egymásért mondott ima mind lényeges szempont a teljes egység felé vezető úton, melynek másik fontos eleme a teológiai párbeszéd” – mondta a pápa. Az igazi párbeszéd mindig a személyek közötti találkozás, névvel, arccal, történelemmel és nem pusztán eszmékkel való szembesülés révén. Ez mindenekelőtt a keresztényekre érvényes, akik számára az igazság maga Jézus Krisztus személye. Szent András példája, aki a másik tanítvánnyal együtt elfogadta az Úr hívását, mutatja, hogy a keresztény élet az Üdvözítővel való találkozás során születő személyes tapasztalat, aminek az örömhírét továbbadják egymásnak. Ebben is példaértékű András apostol, aki elmondja testvérének a saját tapasztalatát és aztán elviszi őt Jézushoz. Érthető, hogy a keresztények közötti párbeszéd sem vonhatja ki magát a személyes találkozásnak ebből a logikájából”.

„Az sem véletlen – folytatta a pápa – hogy erre a látogatásra éppen az „Unitatis redintegratio”, a keresztény egységkeresés zsinati dekrétum megjelenésének ötvenedik évfordulóján kerül sor. Ebben a dokumentumban a katolikus egyház elismeri, hogy az ortodox egyházaknak igazi szentségei vannak és mindenekelőtt az apostoli folytonosság jegyében fennáll a papság intézménye és az eucharisztia, ami által nagyon szoros kötelékkel kötődnek hozzánk. A Kelet és Nyugat kereszténysége közötti egység megteremtéséhez nemcsak alapvető feladat a keleti egyházak gazdag örökségének megőrzése, hanem a liturgikus és spirituális hagyományok ápolásán túl nagyon fontosak az egyházatyák és zsinatok által szentesített kánonjogi szabályok”.

Ferenc pápa beszédében nyomatékosította, hogy a teljes egység visszaállításához lényegi és kölcsönös feltétel ezeknek az elveknek az elismerése, anélkül hogy egyik fél a másikat maga alá rendelné vagy magába olvasztaná. A katolikus egyház semmiféle követelménnyel nem lép fel, csak a közös hitvallás igényével. Az egyetlen dolog, amit a katolikus egyház óhajt és amit én, mint Róma, a „szeretetben elnöklő egyház” püspöke keresek – hangsúlyozta a pápa - az az ortodox egyházakkal való közösség. Ez a közösség a szeretet gyümölcse lesz majd.

A világban ma születő erős hangokat meg kell hallanunk, mert ezek azt kérik az egyházainktól, hogy a maga mélységében éljünk úgy, mint az Úr Jézus Krisztus tanítványai.
Az első ilyen hang a szegényeké, akik a súlyos alultápláltság, a fiatalokat különösen is sújtó munkanélküliség, a szociális védőhálóból való mind nagyobb kirekesztés miatt szenvednek. Ők nem csak anyagi segítséget kérnek, hanem támogatást várnak tőlünk emberi méltóságuk megvédésében. Azt is elvárják, hogy az evangélium nevében harcoljunk a szegénység strukturális okai ellen, melyek az egyenlőtlenség, a méltó munka, föld és család hiánya, a szociális és munkajogok megtagadása.

A másik erősen kiáltó hang a világ számos pontján létező konfliktusok áldozataié. Ezt a hangot különösen erősen lehet hallani itt, ahol a szomszédos nemzeteknél kíméletlen és embertelen háborúk folynak. Az erőszak minden fajtájával megzavarni egy nép békéjét, benne különösen is a gyengéket és a védteleneket, ez nagyon súlyos bűn az Isten ellen, mert nem tiszteli az Isten képét az emberben.

A harmadik kiáltás a fiataloké, akik reménység, bizalom nélkül élnek, sokan közülük csak az anyagi javak birtoklása adta örömet keresik és megelégszenek pillanatnyi élményekkel. Az igazi humanizmus közvetítése nélkül sohasem lesznek képesek a valódi bölcsesség megszerzésére. A pápa példaként említette a taizéi közösséget, ahol ortodox, katolikus és protestáns fiatalok túl látnak a látszaton és képesek megragadni azt, ami már most egyesít minket.

Ferenc pápa az ortodox isteni liturgián mondott beszédében végül reményét fejezte ki, hogy a két testvér, Szent András és Szent Péter apostolok közbenjárása kíséri az egyházakat az egység felé vezető úton és Isten ajándékaként kérte a keresztények teljes egységét.

(vl)