A konstantinápolyi Szent Bölcsesség múzeum-templom

A Hagia Szophia, a Szent Bölcsesség tiszteletére keresztelt templomot eredetileg a városalapító Nagy Konstantin császár fia, II. Constantius építtette Kr. u. 360-ban, majd miután kétszer is leégett, végül Jusztiniánusz császár rendeletére készült el az új, centrális elrendezésű bazilika, tízezer építőmunkás megfeszített keze-munkájával, mintegy öt-hat év alatt. Kr. u. 537-ben a felszentelésekor Jusztiniánusz császár felkiáltott: „Óh, Salamon, legyőztelek!”. Amikor Bizáncot 1204-ben a IV. keresztes hadjárat során elfoglalták, az ostromlók a Hagia Szophia székesegyházat kifosztották és latin szertartású templommá alakították át.

Amikor 1453-ban a törökök elfoglalták a várost, II. Mehmed szultán elrendelte, hogy alakítsák a templomot mecsetté, aminek jegyében idővel két-két minaretet építettek melléje. 1847-1849 között I. Abdul-Medzsid szultán megbízta a svájci-olasz Gasparre Fossattit a templom restaurálásával. Ő tárta fel elsőnek, teljes egészében a templom mozaikjait, amelyeket gondosan megtisztított, majd később, mivel az épület imaház jellege nem szűnt meg, gipszréteggel fedett le. 1927-től Kemal Atatürk utasítására újabb restaurálási periódus következett, amelynek során ismét feltárták a mozaikokat (1931), de most már nem fedték be őket, mivel az épületet 1935-ben múzeummá nyilvánították.

A bazilika 1985 óta az UNESCO világörökség része.
A világhírű Hagia Szophia bazilika ma tehát múzeum, műemlék. 1935-ben a felvilágosult török Kemal Atatürk – aki a vallási iskolákat bezáratta és eltörölte a nők fátyolviselését, egyúttal szavazati jogot adva nekik – a Hagia Szophiáról kijelentette: „Az emberi civilizáció emlékműve kell, hogy legyen!”. A máig érvényben lévő törvények tiltják minden felekezet számára a kultikus imádságot a templom-múzeumban.

(vl)