Törökország szentszéki nagykövete sajtótájékoztatót tartott a pápai út kapcsán

A szíriai és iraki problémák miatt különösen fontos ez a pápai látogatás – hangsúlyozta Mehmet Paçaci, Törökország új szentszéki nagykövete november 20-án az újságíróknak tartott sajtótájékoztatón. Ferenc pápa november 28-30. között látogat Ankarába és Isztambulba.

A török-szentszéki kapcsolatokról szólva a nagykövet felidézte, hogy XXIII. János pápa időszakára tehető az oszmán birodalom feloszlása utáni diplomáciai kapcsolatok kezdete. Korábban azonban a pápasággal régre visszanyúló kapcsolatok álltak fenn, számos kulturális és gazdasági szál fűzte össze őket. 1955-ben járt először török miniszterelnök a Vatikánban és találkozott XII. Piusz pápával. Majd XXIII. János idején erősödtek meg a kapcsolatok. Az 1958-ban pápává választott Angelo Roncalli szívéhez közel állt a török nép, ugyanis 1934-től tíz éven át Görögország és Törökország apostoli nunciusa volt. 1959-ben járt először vatikáni látogatáson az akkori török államfő. A’60-as évektől fejlődni kezdtek a kapcsolatok: VI. Pál 1967-ben, II. János Pál 1979-ben, XVI. Benedek 2006-ban járt Törökországban.

A november végi pápai út kapcsán a nagykövet elmondta, hogy az még jobban rávilágítja majd a régió problémáira a nemzetközi közösség figyelmét, amelyre nagy szükség van. Az ENSZ-nek konkrét lépéseket kellene tennie a közel-keleti helyzet megoldására. A látogatásról szólva a két államot tekintve közös jegyként említette a humán faktort, a személy központi szerepét, amely jelentős eleme a török külpolitikának, ahogy a pápaság számára is kiemelkedő fontosságú.

A nagykövet továbbá rámutatott, hogy a török legmagasabb vallási szerv, a vallásügyi hivatal (diyanet) többször határozottan elítélte az Iszlám Államot, ahogy a helyi muzulmán vallási vezetők is. A török kormányképviselők terrorista szervezetnek nevezik és kerülik az Iszlám Állam kifejezést azért is, mert az nem tekinthető államnak a nemzetközi kritériumok szerint.

Újságírói kérdésekre válaszolva XVI. Benedek regensburgi beszéde kapcsán Törökország szentszéki nagykövete rámutatott, hogy ma már senki sem emlékszik arra országában. A kapcsolatok nem sérültek, sőt javulnak XVI. Benedek törökországi látogatása óta.

A Halki ortodox teológiai szeminárium újra megnyitása kérdését illetően az ortodox pátriárkátus és a török kormány viszonyáról szólva kiemelte, hogy Ferenc pápa látogatását nem lehet összekapcsolni ezzel, ami egy folyamatban levő kérdés, de nem lehet tudni, hogy mikor kerül rendezésre. (Itt jegyezzük meg, hogy az ortodox intézményt, melyben több mint száz éven keresztül az ortodox egyház legmagasabb szintű vezetőit képezték, 1971-ben zárta be a török kormány.)

Arra vonatkozóan, hogy török fiatalok is csatlakoznak a dzsihadisták oldalán a közel-keleti harcokhoz a nagykövet elmondta: számuk nem magasabb, mint más európai országokban. Ez annak is köszönhető, hogy a török egyházügyi hivatal alapos vallási képzést biztosít a fiatalok számára. A szélsőségesek elsősorban a világról korlátozott tudással rendelkező fiatalokat találják meg a közösségi médiaoldalakon keresztül.

(sv)