Szent Kuriakose Elias Chavara (1805-1871), indiai rendalapító
India Kerala államában, Kainakaryban született 1805. február 10-én, keresztény szülők
gyermekeként. Az általános iskolát szülőfalujában végezte. Korán feléledt benne a
papi hivatás iránti vágy, így tizenhárom éves korában Pallipuramban belépett a kisszemináriumba.
1829-ben szentelték pappá, első miséjét szülőfalujában mutatta be.
Rövid lelkipásztori
szolgálat után hajdani szemináriumában lett tanár. Itt ismerkedett meg két paptársával,
Thomas Palackallal, illetve Thomas Porukarával, akikkel 1831-ben közösen megalapították
a kármelita rend szír katolikus ágát. Ekkor vette fel az Elias nevet. Az első kolostort
Mannanban hozták létre. A közösség első elöljárója a rangidős Thomas Palackal lett,
őt Thomas Porukara követte. Haláluk után Elias Chavara vette át a rend vezetését.
1861-ben
kinevezték a szír-malabár katolikus egyház általános helynökévé, és ebben a tisztségében
sokat tett a Rómától való elszakadás ellen, amelynek akkoriban sok támogatója volt
a helyi egyházban. Mindemellett rendi feladatait sem hanyagolta el. Életre hívta rendjének
női ágát, amely az első indiai alapítású női kongregáció volt.
Szeretettel
fordult a társadalom peremére szorultak felé. Számos szociális intézményt hozott létre,
például haldoklók számára és nyomorban élők segítésére. Nagy társadalmi változásokat
indított el hazájában. Hitt abban, hogy az oktatás vezet el az általános társadalmi
felemelkedéshez, különösen is a nők tanítása. Elias Chavara nevéhez fűződik az „iskolát
minden templom mellé" mozgalom, amely ma is él, és sokak számára biztosít elérhető
oktatást. De nemcsak az elemi iskolahálózatot reformálta meg, hanem a papnevelést
és továbbképzést is. Megalapította Kerala állam első szanszkrit nyelvű iskoláját és
első katolikus nyomdáját. Írói munkássága is számottevő: összeállította a szír katolikus
breviáriumot és a malabár egyház liturgikus naptárát, amely a mai napig használatban
van. A hívek számára életvezetési, lelki könyveket írt.
A Koonammavuban lévő
kolostorban hunyt el, 1871. január 3-án. II. János Pál pápa avatta őt boldoggá, 1986-ban.