„A személyek, nem pedig a pénz teremti meg a fejlődést” – Ferenc pápa videó üzenete a veronai Társadalmi Tanítás Fesztiváljára

Ferenc pápa videó üzenetben fordult a november 20-án megkezdődött esemény résztvevőihez, amelynek témája: „Túl a helyeken és bent az időben”.
A pápa hangsúlyozta: az igazi problémát nem a pénz jelenti. A nagy kísértés az, hogy megállunk, és sebeinket ápolgatjuk. A válságot felhasználjuk ürügyként, hogy ne halljuk meg a szegények kiáltását és ne vegyük észre azoknak a szenvedését, akik elvesztették méltóságukat, mert elveszítették munkájukat, és nem tudják ellátni családjukat.

Akik csak arra törekednek, hogy sebeiket ápolják, végül hamis képet festenek magukról. Ez az igazi csapda. A kockázat az, hogy a közöny vakká, süketté és némává tesz bennünket, csak magunkkal foglalkozunk, a tükörben vizsgáljuk magunkat és idegen tőlünk minden, ami körülöttünk történik. Férfiak és nők, önmagukba zárkóznak. Volt egyszer valaki, akit Nárcisznak neveztek… Ne ezt az utat válasszuk.

Mi arra kaptunk meghívást, hogy tovább lépjünk és válaszoljunk a valós szükségletekre. Sürgető szükség van arra, hogy felhagyjunk a közhelyekkel, és felszabadítsuk energiáinkat.
A keresztény etika nem vámolja el a kifejezések pluralitását, amelyek révén a jó és a testvéreink iránti gondoskodás megnyilvánul. Túlhaladni valamin annyit jelent, hogy kiszélesítünk, ahelyett, hogy összezsugorítanánk, tereket teremtünk, nem pedig arra korlátozzuk magunkat, hogy ezeket ellenőrizzük.

Túlhaladni annyit jelent, mint kiszabadítani a jót és élvezni annak gyümölcseit. Szükség van kezdeményezésekre – ismételte nyomatékosan a pápa.

Utalt rá, hogy a Fesztivál nagy teret szentel a gazdasági életnek, a vállalkozóknak, a vállalatoknak, az együttműködésnek. Ma a gazdasági életben is sürgetően szükségesek a kezdeményezések, mert a rendszer afelé irányul, hogy mindent egybemosson, egységesítsen, és a pénz uralma alá hajtson. A rendszer efelé a globalizáció felé irányul, ami nem jó, és ami mindent uniformizál.

Kezdeményezni azt jelenti ebben a környezetben, hogy van elég bátorságunk ahhoz: ne váljunk a pénz és a rövidtávú sikerek rabszolgájává.

A pápa arra buzdított: nézzük új módon a dolgokat. Ma sokszor hivatkoznak arra, hogy nincs pénz. Azonban mindig találnak pénzt, hogy fegyvereket vásároljanak, hogy háborúskodjanak, hogy gátlástalan pénzügyi műveleteket hajtsanak végre.

Erről általában hallgatnak: hangsúlyozzák, hogy nincs pénz munkaalkalmak teremtésére, új jóléti társadalomba való befektetésre, a környezetvédelemre. Az igazi problémát nem a pénz jelenti, hanem az emberek: nem kérhetjük a pénztől azt, amit csak az emberek tehetnek meg. A pénz önmagában véve nem teremt fejlődést, a fejlődéshez emberekre van szükség, akik bátran kezdeményeznek.

Meg kell újítani a munkakapcsolatokat is, ki kell kísérletezni a dolgozók részvételének és felelősségének új formáit, a munkához jutás új módozatait kell kitalálni, szolidáris kapcsolatot teremtve a vállalat és a terület között. A kezdeményezés azt jelenti, hogy túl kell jutni az asszisztencializmuson, a korlátlan közjóléti szolgáltatásokon.

Elő kell mozdítani, és fejleszteni kell a tehetségeket, különös tekintettel a fiatalokra. A fiatalokba kell befektetni, és bízni kell bennük. Milyen nagy ma a munkanélküli fiatalok száma? – tette fel a kérdést a pápa. Ez mit jelent? Előbbre, vagy hátra megyünk? Ahhoz, hogy a helyzet változzon, együtt kell előre menni, ugyanabba az irányba.

Az idő kegyelem és teljesség. Túlhaladni a helyeken nem egyéni esetlegesség eredménye, hanem egy közös célban való osztozás: a történelem egy beteljesedés felé haladó útvonal. Ha egy népként, közösen haladunk előre, akkor létezésünk nyilvánvalóvá teszi ezt az értelmet és ezt a teljességet – mondta Ferenc pápa a veronai Társadalmi Tanítás Fesztiválja résztvevőihez.

(vm)